Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
88 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. Tehát a társulat tagjainak együttesen joguk van meghatározni : a) A kormányformát, vájjon egyszerű vagy vegyes, monarchikus, aristokratikus vagy demokratikus legyen-e ; azonban csak egy uralkodó hatalom létezhetik, de ennek alkotmányos jogait egy vagy több személy gyakorolhatja; b) továbbá előzetes szerződés által meghatározhatja a hatalom föltételeit, járulékait s határait ; a szerződésből származó kötelességeket mindkét rész az igazságosság legszigorúbb mértéke szerint tartozik teljesiteni ; c) meghatározza a fejedelem-választás szabályait s a hatalom átadásának módját; d) végre, ha jogos oka van, a társadalom alkotmányát megváltoztathatja és a kormányt átalakíthatja. Innen láthatjuk, hogy mily értelmet kell tulajdonítanunk több jeles iró azon állításának, hogy a társadalom és az uralkodó között szerződés létezik. E szerződés mindig megmarad, ha külsőleg Írásba nincs is foglalva, mindig föltételezendő és hagyományszerü. E szerződés határozza meg az állam alkotmányos törvényeit ; ezek alapvető törvények, melyek eredete a kormány kezdetben való megalapítására vihető vissza, t. i. melyek azon időben alkottattak, midőn a nép fejedelme megválasztása alkalmával a leendő uralkodóval együtt közösen meghatározta a kívánt kormányformát. Tehát teljes joggal mondhatta Sz. Ágoston, midőn előbb a hatalom isteni eredetét hangsúlyozta: „Generale pactum est societatis humanae obedi re regibus suis.“ E szavak miatt sz. Ágostont tartották a „társadalmi szerződés“ első szerzőjének s J. J. Rousseau előhírnökének. Taparelli jezsuita r) és Philipps György 2) szintén szemére lobbantották Bianchinak, hogy a szabadságot a „társadalmi szerződés“ segítségével akarja védeni, amennyiben hozzáteszik, hogy non defensoribus istis tempus eget (most nincs szükség ily védőkre). Ebben nagy hibát követtek el az illető irók, melyet ■) Essai theoretique de droit naturel n. 1418. s) Das Kirchenrecht in seinen allgemeinen Principien §. CII1.
