Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
87 MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. elszigetelt egyedek halmaza, a kik közül egyik sem bir a másik felett polgári hatalommal. De szükséges, hogy a társadalmilag szervezett egyesületnek már valóságos feje legyen. Tehát e rendszer értelmében újra át kellene adni a már egyszer tényleg átadott hatalmat. A miből az következik, hogy ez az egész rendszer tévkör, melyből lehetetlen ki vergődni. Mi azonban azt tartjuk, hogy ezt az érvet ellenállhatatlan erővel fordíthatjuk a közvetlen átadás hívei ellen. Ha igaz az, hogy a főhatalom soha egy pillanatig sem volt a nép birtokában, ha továbbá áll az, hogy a nép a társadalom teljes szervezete előtt, tehát midőn még uralkodója nincs, nem egyéb, mint az egymástól elszigetelt egyedek halmaza, akkor sehogy sem lehet azt megmagyarázni, hogy ezek az egyedek, Yagyis inkább ezen egyedek többsége, miként választhat uralkodót, miként határozhatja meg a kormányformát és szabályozhatja a hatalom jogkörét ; s mily joggal erőszakolja akaratát a nemzet kisebbségére? Azért világos, hogy ha egyszer a második véleményt elfogadtuk, az elvont képzeleti rendből a való rendhez nincs átmenet s tényleges kormány alakításáról szó sem lehet. — A másik vélemény védői elhárítják e nehézséget, a mennyiben azt mondják, hogy legalább egy pillanatra a föltétien demokratiát kell az emberiség természetes, kezdetleges állapota gyanánt tekinteni. Mivel igy a főhatalom a társulat összeségének képezi tulajdonát, ez állapítja meg ezt vagy amazt a kormányformát, vagy ezeket tetszése szerint változtatja, combinálja. Minthogy ily módon a főhatalom a községé, azért ő az egyik vagy másik kormányformát megállapíthatja, vagy egymással különféleképpen com- binálhatja. III. A főhatalom formái és határai. Már most menjünk át kérdésünk második pontjára, a főhatalom tényleges formáira és határaira. Mondtuk már, hogy ezek meghatározása a positiv emberi jog dolga ; a társadalom vagy a tagok összesége állapítja és határozza meg. Valamennyi katholikus iskola megegyezik e pontban. ') i) Zallinger f. i. h. 201. ].
