Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
74 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. letlenre bizva. — Tehát — igy végzi aranyszáju szt. János - nem azt mondja az apostol, hogy nincs fejedeletn, kit nem az Isten választott volna ki, hanem azt mondja, magáról a tárgyról szólva, hogy nincs hatalom, mely nem az Istentől eredne.“ ') Midőn tehát minden hatalmat az Istentől származtatunk, ezzel nem mondjuk azt, hogy a) ezen vagy azon személynek, ennek vagy annak az uralkodó családnak közvetlenül maga az Isten adta a hatalmat ; sőt megtörténhetik, hogy a hatalom, mely voltaképpen Istentől ered, meg nem engedett eszközökkel szereztetett meg kezdetben. b) A hatalom isteni eredete alatt azt sem lehet érteni, mintha a hatalom minden egyes ténye Isten közvetlen befolyásának, működésének jellegét viselné magán s mintha az uralkodó intézkedéseit ép úgy kellene fogadni, mint Isten parancsait, mintha az uralkodó parancsa nem lenne tulajdonképpen más, mint magának az Istennek rendelete ; a tekintély van Istentől, de nem a tekintély gyakorlása; a hatalom formáját, gyakorlásának módját és jogkörének meghatározását Isten a szabadságra bízta. c) Továbbá a hatalom isteni eredete alatt azt sem lehrt érteni, mintha a hatalom korlátlan s természeténél fogva mindenható volna; ellenkezőleg az isteni jog, a mint látni fogjuk, azt tanúsítja, hogy a hatalom korlátái lehető szűkre vannak szabva.2) Az eddig mondottakat a tudós Bellarmin bibornok következő szavaiban akarjuk röviden összefoglalni: .Bizonyos, hogy a nyilvános hatalom Istentől származik, ki minden megengedett s jó dolognak kútfeje. Itt azonban nehány észrevételt kell tennünk. — A politikai hatalom általában véve tekintet nélkül arra, hogy aristokratia-e, demokratia, vagy monarchia, közvetlenül Istentől ered ; mert ha az emberi [természettel okvetetlenül a legszorosabb összefüggésben áll, >) Oper. tom. IX. ed. Migne, col. 615, lásd Irenaeus id. műben : Adv. haeveses. lib. V. cap. 24. col. 1187. ed. Migne. 2) Lásd Kalmes: A protestantismus összehasonlítva a katholicismus- sál. 3. köt. 48. f.
