Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)
A HIVŐ PROTESTANTISMUS REACTIÓJA. 31 újabban valaki. A 7-ik szövetséges gyűlés előadójakét üdvtényt nyilvánított ki az apostoli evangélium változliatlan alapja gyanánt, Jézus engesztelő halálát és föltámadását. Ez ellen pedig Schmidt P. W. tanár1 Baselben ezt jegyzi meg: «Miért változ- hatatlan? Mert úgy van a bibliában.» A mai hiszékenység kit- tudományilag igy többé nem érvelhet. Vagy talán mert Pál vagy más apostolok igy mondják ? Ez sem bizonyító erejű alap többé ezen hiszékenység mellett ; azonban már a német hitujitó, a biblia új fölfedezője(!) mondja, a mennyiben a benső igét, mely lelkünk előtt magát mint Isten szavát igazolja, minden sz. irat fölé rendelé: «Az Isten megparancsolta, hogy a hitdolgában sem az apostolokra, sem a prófétákra, sem másra ne tekintsünk . . . Ha Isten igéjét hozzák, azt mondjuk: Isten hozott. Ha pedig nem Isten igéje ne törődjünk velük.» Egy másik tag az apostoli hitvallás közös elfogadását kivánta, melyről Biedner, az egyháztörténetiró egykor igy szólt: a mi benne van jobbára nem szükséges és az a mi szükséges volna, t. i. a kereszténység, nincs meg benne . . . «A kérdés az, jegyzi meg tovább Schmidt, üdvözitenek-e bohlogitanak-e a sz. események, vagy pedig azon vallásos gondolatok által iidvöziilünk-e, melyek azon eseményekben meg vannak testesülve ? A inig az elsőt hitték, az evangeliomi történetnek a történet-kritikai vizsgálaton kívül kelle állnia. A mint azonban ezen eseményeket történelmi vizsgálat alá vették, az egészet általában kellett vizsgálni s nem lehetett többé egyes fejezeteket kiszakítani s «örökké igazaknak» és érinthetetleneknek nyilvánítani . . . Ha a mai protestáns e legfőbb javakhoz vezető utat t-. i. kiengesztelőtni Istennel s benne új életet élni nem egészen hasonló ösvényen keresi, mint Pál apostol, ez által még nem szakadt el az evangéliumi hittől. Az egész orthodoxia, a mennyiben tényleg az egyház hitéhez ragaszkodik, Jézus Krisztus személyéről egész máskép gondolkozik, mint Pál.» Tagadhatatlan tény, hogy a protestáns alaki elv eddigi felfogása után Ítélve feltartózhatatlan önbomlásbún seny1 Was trennt die beiden Richtungen in der evang. Kirche? 1881 (Zeit- und Streitfragen, IX. 119. 1.)
