Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

22

MUNKÁLATOK 46. ÉVF.

gas fokra, melyen az egész emberiség, úgy a zsidók, mint a po- gányok új élet princípiumává lett. Péter, Jakab és János zsidó apostolokon nyugvó zsidókereszténység — petrinusok — s Pálon a pogányok, apostolán nyugvó pogánykereszténység — paulinusok — között, szlikségképen ellentétnek kelle támadnia. Ezen ellentét az apostol halála után a második század második feléig húzódik, ebből kell tehát megítélnünk az új szövetség összes iratait; ez nyitja meg előttünk azok helyes értelmét és feleletet ád a korukra és azon körülményekre nézve felvetett kérdésre, melyekben keletkeztek; némelyekben még érezhető az ide-oda hullámzó küzdelem egész hevessége, mint példáúl Pál első négy levelében, másokból pedig ezen ellentétek elsimítására irányúit törekvés tűnik ki. így tehát a legtöbb kánoni irat iránymű, és czéljok, az ellenkező irányzatokat kiegyenlíteni. Lassú összeolvadás, az összetartozóság, a katholikus egyház egységének öntudata csak a második század közepén kezdődött mire különösen a gnostikusok ellen közösen viselt küzdelem és az üldöztetések nyomorai szolgáltattak alkalmat. Ezen időben jött létre a kánoni irat.

Positiv eredmény gyanánt áll tehát: evangéliumaink csak átdolgozásai bizonyos régi evangéliumnak, mely a legszigorúbb részleges judaizáló nézet jellegét viseli magán. Mátét bizonyos (petrinus) ős-Máté, Lukácsot bizonyos és valamivel később (paulinus) ős-Lukács előzte meg, kiknek iratát egyes toldalékok által módosították és kiilömböző irányzatok szerint kiüöm- böző czélokból átdolgozták. Az apostolok történetében, melynek szerzője az ős-Lukácsnak átdolgozója, meg Aran a kísérlet a két párt kiegyenlítésének történeti bebizonyítására, a mennyiben Pál mint petrinus és a törvény buzgó pártolója, Péter pedig paulinusi universalismussal van föltüntetve. Végre János evangéliuma tisztán eszményi alkotása a zsidó alexandriai vallás bölcseletnek; a történetileg föllépő személyek csak typusai az eszméknek, hordozói a pártállásoknak. A levelek közül valóban csak a négy első (a rómaiakhoz, galatákhoz és a korinthusiak- hoz irt két levél) származik Páltól; e levelek a nemzetek apostolának a szűkkeblű zsidókereszténységgel viselt hatalmas küzdelmét tartalmazzák. Az ephesusiakhoz, kolosszaiakhoz, philip-