Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)
6 MUNKÁLATOK 46. ÉVF. szava.1 »Ezt akarta a Gondviselés a vallást illetőleg, ez Isten parancsa, ez boldogult elődeink hagyománya, igy őriztük ezt meg egész napjainkig; s ennek megbontása vagy szétrombolása nem egyéb, mint Istent gyalázó módon az igaz vallás útját elvágni. A kik erre adják fejőket, még ha akaratuk jóvá is hagyatnék, nem juthatnak oda a hová iparkodnak. Mert ha valaki még oly szellemi nagyság is, ha az Isten nem áll oldala mellett, földön csúszik az.1 2 Az egyház atya ezen szavai megdöbbentő módon teljesültek a protestantismusban. Az összes protestáns hitvallások kezdetben megegyeztek abban, hogy minden tannak és minden tanításnak forrása és szabályzója kizárólag csak a biblia.3 Azt akarták ez által elérni, hogy »az egyházat Krisztusba helyezett isteni üdv-alapra vezessék vissza, s azon emberi rendelményt, melyet a pápa-egyház az Istennek Krisztusba helyezett üdvkinyilatkoztatása és a hivők közé válaszfalul emelt,«4 eltávolítsák. Amiért is a reformatio alaki elve, a kizárólag csak kegyelem és puszta hit által történő megigazulásról szóló anyagi elv mellett az isteni ige egyedüli tekintélye, szemben az emberi tekintélylyel. Mindkettő történelmileg egy időben feltűnő és tényleg egymással bensöleg összefüggő mozzanata egy közös alapnak, a melyen a Protestantismus különböző elnevezéseiben nyugszik. Nem feladatunk, hogy a Protestantismus alaki elveit benső tarthatlanságában feltüntessük; ezt már a katkolikus hitvitázók Bellarmin óta tökéletesen bevitatták, és egy a dolgot illető czá- folatot mind e mai napig nem kaptak, minthogy ez épenséggel lehetetlen, sőt inkább, mint később látni fogjuk, maga a hivő Protestantismus is az ő részükre állott. Mert hiszen nem lehet a szentirásnak, mint Isten szavának valódiságát, ihlettségét és te1 Augustin 1. c. Unde merito dictum est verbum eorum, quod est verbum fidei, per quod omnes in Christum, undecumque id audierint, crediderunt, vel audituri et credituri sunt. 2 Augustin. Dn utilitate credendi, c. 10. 3 F. C. De compend. doctrin. forma, p. 570. Artic. Smalcald. P. I. 2, 13, 15. Conf. Helvet. II. 1. Conf. Eemonstr. I. 10. Catech. Eacov. 9, 31. 4 Biedermann A., Christliche Dogmatik. 1868. 130. 1.
