Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

Az egyh. költészet időszaka

KATH. VALLÁSOS KÖLTÉSZETÜNK A JELEN SZAZADBAN. 335 szélö költeményeiben (Szent Perpetua látmánya, Viz- kereszt, Salamon, Nagy Lajos, Karácson éj) gyönge, a szerkezet kószált. — Odai szárnyalásra nincs elég ereje, még az „Emlékezés szent Istvánra“ czimii költeményé­ben sem tud magasabbra emelkedni, pedig itt már igazán helyén volna az ódái lendület. Az ő köre az érzeményes lyra, az ő bájos, szelíd, vonzó világával. Szülik József (1841—). 1841-ben született Baján s ugyanitt végezte gymnasitimi tanulmányait is. Fennkölt lelke sugallatát követve a kalocsai papneveldébe lépett, hol liitta- nulmányait jeles sikerrel végezvén 1864-ben pappá szenteltetett. Ez időtől kezdve segédlelkészi, bitelemzói s tanári minőségben több helyen működött. 1878-ban ó-becsei plébánossá neveztetett ki. 1881-ben préposti czimet nyert. SzulikJózsef(álnévenSzabolcs) Kuthennal rokon kedély. Jelenleg ó-becsei prépost-plébános, a kalocsai egyház­megyének kitűnő lantosa. Kútkén és Szülik mint említők, két rokonlélek. Egyéni­ségükben több rokonvonás fedezhető fel, s költészetükben is csaknem azonos az alaphangulat, azzal a külömbséggel, hogy Szülik költészetében a gyöngéd érzelmesség még jobban elő­térbe lép, mint ezt Kútkénnél találjuk. Lelke csupa hév és bensöség; nem az a forró emésztő szenvedély hevíti dalait, mely gyújt és feltüzel, hanem az a jóltevő melegség, mely az emberi szivet enyhe sugárival szelíd érzelmekre olvasztja. Költészetének vonzó erejét különösen az az elegikus varázs, borongó hangulat adja meg, mely bűvös színezettel vonja be minden alkotását. Egy sokat szenvedett szív szelíd fájdalma érezhető ki költeményeiből. Kedélyvilága azonban nem oly Jel­leggel van borítva, melynek méhéből megrázó dörgések közt villámok czikkáznak, a hit ragyogó fénye keresztülhatol a szivére nehezülő felhőkön, szenvedéseit megaranyozza a vallá­sosság mennyei sugára. A fájdalom nem megrenditöleg, ha­nem édes-bús hangokon szólal meg költeményeiben. Ez képezi Szülik költészetének fő jellemvonását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom