Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

A vallási költészet időszaka

MUNKÁLATOK 46. ÉVF.

202

Garay János (1812—1853).

A szelíd lelkű dalnok, ki nemzeti költőink sorában díszes helyet vívott ki magának, több vallásos szellemű költeményt is irt, melyek úgy emelkedett felfogásuk mint jeles kidolgozásuk folytán az ez időszakbeli szeráfi költészetnek értékes gyöngyeit képezik. E nemű költeményeiben (Hit, re- mény, szeretet, Istent imádjon minden) mély vallásossága s nemes lelkiilete tükröződik vissza. Legsikerültebbek azonban ezek közül elbeszélő alakban irt művei (A szentelt víztartó, A két árva), különösen pedig legendái (Szent Regina, Szent Erzsébet, Bosnyák Zsófia, ez utóbbi a Kisfa- ludy-társaság által megjutalmaztatott 1847), melyek úgy köny- nyed folyamatosságuknál, mint természetes szerkezetüknél fogva sikerültebb alkotásai közé tartoznak.

Azonban bár e költeményeivel is méltó elismerést biztosított magának a vallási költészet barátjai részéről, mégis «Szent László» czimű történeti költeménye az, melyért a szeráfi költészet múzsája a vallás által megszentelt borostyánnal örökíti meg Garay János emlékét. Mindazt, a mi szépet, dicsőt és magasztost a hazai történelem és hagyomány kincses bányájából kiaknázhatott, felhasználta, hogy nemzeti múltúnknak e kimagasló alakját minél ragyogóbb színek varázskörében tüntethesse föl. A mű szerkezete s tartalma röviden ez :

Az egész költemény két kötetre (6—6 ének)van felosztva s összesen 12 énekből áll. Az első kötet magában foglalja szent László életét királylyá választatásáig, a második rész a szent király történetét egész haláláig vezeti le. I.

I. Tétel előadása után hozzáfog László születésének s gyermekkorának elbeszéléséhez; a serdülő László bajnoki játékokkal gyakorolja erejét; atyja, Béla, és Solom mester elbeszélései folytán élénk vágy támad szivében Magyar- ország iránt. Vágya nemsokára teljesülésbe megy, atyjával együtt, ki szorongatott bátyjának, Endrének, védelmére siet, Lengyelhonból Magyarország felé indul. Az ország határszélén egy hegytetőn pihenőt tartanak. László elszenderiil. Álmában megjelenik előtte Gábriel főangyal, szent kenettel illetvén szemeit, lelkét az égbe vezeti, hol megtudja magas rendeltetését s jövendő sorsát, t. i. hogy király lesz belőle ; trónon látja magát, nemzetek sietnek elébe hó-