Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

A vallási költészet időszaka

KATH. VALLÁSOS KÖLTÉSZETÜNK A JELEN SZAZADBAN. 203 dolatukat kifejezni, látja győzelmeit, népe boldogságát. Lát még ezeken kí­vül egy gyönörű lánykát is, ki harczban és vészben oldala mellett áll, de a kitől, valahányszor kezét utána kinyújtja, tűzoszlop választja el. II. Endre az érkezők tiszteletére Székesfehérvárott ünnepélyt ren­dez, melyen Bélát az ország harmadának urává nevezi, s eskütevés mellett ót a királyságban utódjának nyilvánítja. A lovagjátékon László legyőzi az önhitt Gútkelethi Vidât s ez által őt ellenségévé teszi. Ez alkalommal Endre páholyában felismeri bájos álomképét, a szép Etelkében, Vatha János leányában, s forró szerelemre gyulád iránta. A lovagjáték után népünnep következik, melyen László megzaboláz egy vágtató lovat; ez megszólalva Lászlót urának üdvözli, mert Isten küldi öt számára. László a tátost szőre után Szögnek nevezi. Endrének ezután nemsokára fia születik, s a csecse­mőnek megkoronáztatása megzavarja a testvérek közt a békés egyetértést; a gyermek Salamon nevelését Gútkelethi Vida, László ellensége vállalja ma-, gára. László ez alatt szerelmi indulattól űzetve kedvese meglátása végett Váradra utazik. A lázongó Vatha a pártjához való csatlakozásra szólítja fel Lászlót,' Eleikét ígérvén neki jutalmul. László kiállja a tűzpróbát, felál­dozza szőreiméi hitének s honszeretetének .... Fehérvárra siet, hol a láza­dás vezére Vatha roppant sereg élén követeli az országgyűléstől az ősi hit visszaállítását. László Istenhez fordul, nemzete bűneiért áldozatul ajánlja fel magát, s a csatába rohan, hol Vathát párviadalban megöli, ki átkot mond leányára, ha valaha László nejévé lenne. A nemzet pedig az ütközet után törvényt hoz, mely szerint Vatha nevét örökre bélyeg ülje, nemzetsé­géből senki nőt ne vegyen. III. Béla király meghal s a szegszárdi benezések klastromában te- mettetik el. Temetés után a szegszárdi apátnál, Vilmosnál tartott gyászto­ron a vendégek az ifjú herczegeket a hon leendő királyai gyanánt iidvöz- lik. A szelid-lelkű Géza szabadkozva kijelenti, hogy az elsőség Salamont il­leti, ki később meg is koronáztatik. A testvérek az ország harmadrészét vezéri czimmel bírják, ezt szeretné elütni kezükről, a fondorlelkü Vida; e végből Endre özvegyével, Nesztével egyetértve gyűlöletet csepegtetnek a gyermek Salamon szivébe nagybátyjai ellen s megbuktatásokra titkon szö­vetkeznek Henrik német császárral. A testvérek is segédcsapatok után lát­nak, s ily módon kiütött volna a belháboru, ha Dezső győri püspök az el­lenfeleket ki nem engeszteli. A pécsi egyházi ünnepélyen kölcsönös szere- tetet fogadnak egymásnak, Géza saját kezével teszi a koronát Salamon fe­jére. Ez után nemsokára László Salamonnal egyesülve az ország délkeleti részén Ozul vezérlete alatt pusztító kunok ellen indul. A Cserhalom aljában pihenő kunokat meglepvén győzelmet, aratnak felettük. László a harcz köz­ben megmenti Etelkét, kit egy kun levente (Árbocz) egy általok feldúlt klastromból ragadott el. IV. A kunok leveretése után László családja körébe vonul, azonban csak rövid ideig élvezteti a családi élet boldogságát. Salamon ugyanis had­dal támadja meg Nándorfehérvár parancsnokát, Niketást, ki a kötött sző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom