Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

A vallási költészet időszaka

KATH. VALLÁSOS KÖLTÉSZETÜNK A JELEN SZAZADBAN. 201

leszámítva, az is mind epikus költemény, a mit e nemben létre hozott. A tárgyat ezekhez részint a szentirás elbeszéléseiből (Anaimi özvegynő, Jézus a kisdedek barátja,) részint a hazai történelemből (Szűz Margit álma, Hunyadi halála) veszi. E műveiben a legünnepélyesebb nyugodtsággal találkozunk, melynek nagyon jól megfelel a leiró elem; ezekben a reflexiónak is helyet ad, a mennyiben emelkedett gondolatokat fűz az elbeszélés szálaihoz. Bibliai elbeszélésein bizonyos vallásos kenetesség ömlik el. Legendáit a bennök nyilatkozó gyermeteg felfogás üde színezete, költészetünk legbá- josabb termékei közé emeli. Szűz Margit álma, s Hunyadi halála legenda-költészetünknek ragyogó gyöngye lesz mindvégig. Különösen «Hunyadi halála» czimű művében remekel igazán a költő. Az a magasztos felfogás, mely e mesteri legenda minden során átleng, midőn t. i. dicső Hunyadinkat nem csupán mint nemzeti hőst, hanem főképen a kereszténységnek — az ozmán hódítás ellen -— Istentől küldött védőjét tünteti fel, — az a vallásosság által megszentelt mélységes honszeretet, mely e költemény legkisebb részletét is átheviti, mutatja Czuczor szellemének emelkedettségét s költői vénájának alkotó erejét. — Erkölcsi irányuknál fogva megemlitendők «Paprikás versei» is, (Mezei naptár 1840—48-ik évfolyamaiban): Sok a hiba, Tarka bar ka fonák képek, Fonóház, A rossz gazdálkodók, A pálinkaivás ellen, Tanulj, hogy boldogulj, Kurta kocsma, Kora házaság. Ezekben kíméletlenül rámutat a nép közt uralkodó félszegségekre, hibákra, bűnökre, s csípős gúnynyal festi azokat. Nem hímez-hámoz, hanem magyarán kimondja azt, a mi szívét nyomja, hogy a nép megértve s belátva a bajt, igyekezzék azt jóvátenni. Ez oktató irányú költeményeiben alak ésftartalom egyaránt népies.

Bírunk tőle néhány sikerült hymnusforditást is (1. fordítások.)