Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

A vallási költészet időszaka

200

űzés veszélyes következményei). A honszeretet érzelme a törvényes uralkodó iránti hagyományos hűségben jelenkezik nála (A legelső magyar ember).

Nem annyira a szívre, mint inkább az értelemre kivan hatni, nem megindítani s elbájolni, hanem tanítani és meggyőzni akar. S ennél fogva munkálkodásait bizonyos bölcselmi irány lengi keresztül. Innen van továbbá az is, hogy a képzeletnek eleven pezsgése helyett bágyadt vontatottság nyilvánul költeményeiben. Szemlélődéseiben nem tud a megkívántaié eszmei magaslatra jutni, elmélkedéseiben nincs meg sem a kellő mélység, sem a gondolatoknak emelkedettsége.

De nem csak tartalmi, hanem alaki szempontból is az ó-klassikai iskola irányának hódol. Kiváló előszeretettel alkalmazza az antik versnemeket, melyek kezelésében elég ügyességet tanúsít ugyan, azonban a versmértéknek szigorú megtartása végett gyakran erőszakos csonkításokkal sérti meg a nyelvet.

Irt még meséket is (A kevély fenyő, A csiga és szent János bogara), melyekben Aesopus példájára egy-egy erkölcsi gondolatot juttat kifejezésre.

Legsikerültebbek Gessner nyomán készített idylljei, melyekben a naiv érzelmesség s a természet szépségei iránt való üde fogékonyság elég erőteljesen van kifejezésre juttatva.

MUNKÁLATOK 46. ÉVK.

Czuczor Gergely (1800'—1862).

A benczésrend dísze s méltó büszkesége, ki már mint budapesti papnövendék «Augsburgi ütközet» czimii eposával nagymérvű érdeklődést és bámulatot keltett maga iránt korának irodalmi férflai előtt, ki a legelsők közt vitte be a műköltészetbe s emelte teljesen aesthetikai magaslatra a nemzetien — népies elemet, s ez által új teret hódított a költői alkotás számára, nagyon tevékeny részt vett e korszak irodalmi mozgalmaiban, ott volt ő is a vezérférflak közt, s ennél fogva a vallási költészet alig bir tőle nehány darabot; egy pár lyrai költeményt (Öröm és bú, Az őrangyalhoz)