Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

ZSOLTÁBOK.

141

CX. Zsoltár.

Szidlak szivemből drága Lény, Barát-körödben áldlak én, Csodás az Isten és kegyes, Dicső dalunkra érdemes. Élénkbe tárta végleg 0,

Felsége mily nagy és dicső. Gondunkra bizta itt nekünk Hatalma által mit tegyünk Irgalmiról emlényt hagyott,

Jó népinek kényért adott. Kötése ős emlékéül Lakója mind körébe gyűl. Munkáinak hatalmiról Nép s nemzetek hazája szól. Osztályrészül szerzé nekik Pogányok dús szerzéseit. Rendelete szent és igaz, Tulajdona megmentetett, Uralma szent és rettegett. Valóban bölcs az Istenes, Zavartalan nagy üdve lesz.

engjenek nagy Istenünknek

Mert kegyelme végtelen, Zengjenek kik iidvözültek Mind e földi téreken, Bujdosók és számüzöttek.

Kik hazára lettenek,

Volt rabok meg üldözöttek, Kiket Isten mente meg, Zengjenek nagy Istenünknek Mindenek mik üdvözültek, Ejszak-nyugat-dél-kelet, Minden üdvre ébredett.

CVI. Zsoltár.