Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)
A JÖVŐ VALLÁSA. 119 sok szintén okadatolták állításukat. A katholikus kereszténység ennek daczára halott; és pedig «tudományos» halott, az élet látszatát magán viselő «múmia»1 a mivel azonban semmiképen sem egyeztethető meg az, a mit alább mond róla, hogy t. i. csupán a német metaphisika győzheti le ezt a legyőzhet- lent, mert ez egyesíti magában az emberiség életének két legnagyobb hatalmát «a vallásos érzetet és a butaságot.»I 2 3 Ez utóbbiról azonban tudvalevőleg már Sz. Pál is szólott s épen a kereszt ezen esztelenségét tartja minden bölcseség mély, kiapad- hatlan forrásának. Az »esoterikus kereszténység» pedig, mely a szerzetek menedékhelyébe és a kolostorokba menekült, hogy a világi mocsoktól tisztán maradhasson, a reformatio és a kolostorok beszüntetése által korántsem lön megsemmisítve; s ezen szerzetek és kolostorok távolról sem «pusztultak» el, mint azt Hartmann újságolja, s nem lettek «üres háztömkeleggé» de sőt uj erővel s eredeti szellemben épen most kezdenek virágozni, emelkedni. És ö sem tagadja el a katholikus egyháztól azt, a mit megtagad a protestantismustól, s a mi bármely rendszer igaz és életre való voltának első és alapföltétele — a benső egységet és a következetességet: «A katholicismus, mondja ő,s hitegységet követel minden lényeges dologban; hogy azonban mi a lényeges s mi nem az, azt önmaga állapítja meg mint egyház, s semmi esetre sem bízza ennek meghatározását az egyesekre, mert ez legott tág ajtót nyitna úgy a bomlásnak, mint a vallásnézetek kiilömbözőségének. Hitének alapját épúgy mint az evangélikus egyháznál, a kánoni könyvek képezik; miután azonban ezeknek magyarázata viszályra szolgáltathatna okot azért a hitegység megvédésének szempontjából oly magyarázóra van szükség, a kitől nincs felebbezés. Ha ez utóbbi csupán emberi erőkkel rendelkeznék, akkor «az ész áldozata» egy kissé nagy áldozat volna, azonban a katholikus egyház nem jogtalanul tételezi föl, hogy a Sz. Léleknek ép úgy érdekében van inspirálni azon értelmezőjét a szent könyveknek, a kitől I F. i. Hl. 12.1. II P. i. m. XVI. 1. 3 Die Selbstzersetzung des Christenthums. 8. L
