Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)

11. A római pápák befolyása hazánkra az Árpád-házból származott királyok alatt

ELSŐ RÉSZ.

A római pápák befolyása hazánkra sz. István király uralkodásától imre trónra léptéig.

1000—1197.

Krisztus Urunk születésének 997-ik évében lépett nemzetünk első sz. királya István, még mint fejedelem, Magyar- ország trónjára. Trónra léptekor a szomszéd birodalmak élén a történelem kimagasló alakjait találjuk, kik mindannyian hatalmas vetélytársaiul Ígérkeztek az ifjú, lángszellemű magyar fejedelemnek. így III. Ottó, ki a nyugati császárság koronáját bírta, a szláv nép végleges meghódításának s a keresztény hitre való térítésének nagy eszméjével foglalkozott s kiszélesített birodalmának középpontjává Rómát óhajtá. Lengyel- országot „bátor“ Boleszláv kormányozta. Oroszországban nagy Vladimir uralkodott, ki néhány évvel István trónra lépte előtt honosítá meg birodalmában a keresztény vallást; Basilius görög császár a hatalom magas fokán állva a bolgárok, szerbek és horvátok felett diadalmaskodott. Csehország trónján II. Boleszláv ült. Ily fejedelmekkel szemben Magyarország nem utasíthatta vissza a kereszténységet: Európa békéjének zálogát, annak végleges meghonosítása tehát Istvánnak lett hivatásává. Külföldi hittérítők által támogatva a nemzet nagy fejedelme sz. buzgalommal párosult erélylyel és kitartással oldotta meg nehéz feladatát. Jóllehet azonban a kereszténység fölvételével, mint már érintettük, elvonult a szóm-