Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
1. A vasárnap megszentelése
38 II. FEJEZET. A vasárnap jelentősége társadalmi szempontból• i. A vasárnap megszentelése az emberi méltóság őre. A vasárnap megszentelésének jelentősége társa• dalmi szempontból a mondottakból önként követ- kezik. Mert ha a vasárnap megszentelése a legerősebb kötelék, mely az embert az Istennel összekapcsolja, akkor egyszersmind a társadalom szükséges köteléke is, és igy Gauméval bátran állíthatjuk, hogy ״A va- sárnap megszentségtelenítése a társadalom pusztulására -vezet.“1) Erkölcsiség nélkül az állam nem állhat fenn, e nélkül a társadalomnak fel kell bomolnia. Az erkölcsi- ség azonban a valláson alapszik. ״A vallás és az erköl- csiség,“ mondja Döllinger, ״minden államban elválaszt- hatatlanul egybe van kapcsolva, elannyira, hogy az elsőre irányzott csapás az utóbbit is megsérti.“1 2 3) Épen azért Hegel is megengedi, hogy a törvények a vallás- ban találják legnagyobb oltalmukat; :i) sőt Rousseau is belátta, hogy egy állam sem keletkezett a nélkül, hogy a vallás ne szolgált volna neki alapul,4) a mint ezt különben már a pogányok is *) elismerték. De mindazáltal közelebbről akarjuk kimutatni, hogy miben nyilvánul a vasárnap megszentelésének fontos- sága társadalmi szempontból, úgy hogy még a hitet- len is kénytelen legyen elismerni e törvény szüksé- gességét. 1J Gaume id. mű. 37. 1. stb. 2) Döllinger. Kirche und Kirchen 89. 1. 3) Hegel, Philosophie der Geschichte 2. Ausg. 538. 1. 4) Rousseau, du contrat social. Londres 1782. 1. IV. eh 8. p. 246. 6) V. ö. Cic. de leg. II. 7; de divinat. I. 51; Plutarch. Cont. Colot. c. 31 ; Aristot. Polit. VII. 8.
