Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

12. A szécsényi gyülés kora, vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése

396

lezésben maradt a római és bécsi jézustársasági főnö- kökkel; leveleiben panaszkodott a provinczia föloszla- tása s a fölkelők, különösen pedig a protestáns katonák részéről szenvedett nyomorgatások miatt. Eme levelek Bercsényi kezeibe kerültek, miután a protestánsok előbb már az egész táborban körülhordoztak. Béresé- nyit, ki a jézustársaságiaknak mindenütt javát akarta s őket, ahol csak lehetett, védelmezte, Cselesnek eljá- rása fölötte boszantotta, miután a protestánsok gúnyo- lódva kezdették mondogatni, hogy ime az annyira ma- gasztalt jézustársaságiak, kik csak imént szabadultak meg a kikergettetés veszedelmétől, már is a külföld felé hajolnak s a szövetséget alattomos rágalmakkal illetik. Midőn a visitator 1707. máj. 5 én (Érsekújvárt) a tábor- noknál tisztelkedett, ez a következő nevezetes szavak- kai fogadta : Élénk részvéttel viseltetem a magyaror- szági Jézustársaság-, de nem Tisztelendőséged iránt. Eddig is ha nem lettem volna én, ma már egy jezsuita sem találtatnék a Confoederátusok területén. És én most sem nyomnám el érzelmeimet, a melyek a társa- ság föntartására késztetnek, ha az elfogott levelek tar- talma nem volna ismeretes, úgyszólván, az egész had- sereg előtt, *) A levelek emez elfogatása a jézustársa- ságiak még nagyobb megszorítását vonta maga után, vagyis — nemzetiségre, származásra való tekintet nél- kül — minden nem tanárkodó jezsuita köteles volt az országot elhagyni.

így bénították meg a protestánsok majdnem ész- revétlenül a katholicismus ügyét.

Az akkori vallás és nevelésügy hazánkban férjét kesergő özvegyhez hasonlított, kit sajátjaiként édes- anyai emlőivel táplált s fölnevelt mostoha lányai há- látlanul elűzéssel fenyegettek, hogy annál szabadabban kaczérkodhassanak a betolakodott idegennel. Biz ez 4

4) V. ö. Fraknói válasza i. h.