Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

12. A szécsényi gyülés kora, vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése

395

Berthóty neveztetett ki Bercsényi ajánlására, kik mellé a protestánsok kívánságára még Platthy adatott, ״ki is ama kettőnek nem hanna semmit elfelejteni,“ mert lutheránus volt1).

A német származású jézustársaságaik kiköltözte- tésére külön bizottság rendeltetett2) valamint a temp- lomok ügyének elintézésére is minden megyébe külön- külön. Ilyen biztos volt Pyber István is (Nyitra megyében a kath. részről,) kiről Bercsényi levelében (732 1.) említést tesz®). Ha az ily bizottságok hivatalos működésökben nehézségekre akadtak, az ügyet az or- szágtanács elé kellett terjeszteniük4).

A szécsényi gyűlésen hozott törvényczikkelyek közöl a jézustársaságiakra vonatkozó hajtatott végre legelőször ; mert ezt a protestánsokon kivül sok katho״ likus is sürgette. A protestánsok ugyanis harczosokat toborzottak a katholikusok soraiból s így kezdették meg irtó háborújokat a jézustársaságiak ellen. A német elem eltávolításával még inkább egyengették az utat, melyen az egész rendet kikergethetni reményiették. Támadásaikban ügyesek és vakmerők voltak. Mitsem törődtek azzal, hogy Rákóczy és Bercsényi a Jézus- Társaság rendjének nagy tisztelői; hol a nyilt tárna- dásnak sikerét nem látták, ott a hizelkedés, ármány- kodás és bujtogatás fegyvereihez folyamodtak. Kis időre még magának Rákóczynak szemeit is behállózták s elhitették vele, hogy a magyar jezsuita nem is lehel- hét máskép, mint római főnöke parancsolja6). És így a jézustársaságiak függetlenítése megtörtént. Cseles lett az első visitátor, ki azonban a tilalom daczára is leve') Arch. Rák. IV. 769. 1.

3) Arch. Rák. IV. 737.

8) Pyber István még azon évben meghalt s helyette mást kellett választani.

4) Arch. Rák. IV. 764.

5) Szalay i. k. 287. Lányi i. k. 183.