Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

12. A szécsényi gyülés kora, vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése

384

megfeledkezve , csak a vagyonosodásra fordítják tehetségüket és jogtalan birtokfoglalásokra vete- mednek.

Eme vádnak azonban csak látszólagos alapja volt; a Jézus-társaság rendje vagyoni állapotban gyarapo- dott ugyan, de sohasem a prot. urak, hanem a kath. papság rovására. S ennek okát könnyű kitalálni A pap• ságvolt hivatva az oktatás- és nevelésre, miért javadal״ makkal ajándékoztatott meg; de mivel időközben a teher egy része mások vállaira szállt, a tehernek meg- felelő haszonrészletről is le kellett mondania a mél • tányosság elve szerint. A protestánsokból tehát csak az irigység beszélt; mert míg saját oktatóikat nem egyszer elnyomva, megvetve s nélkülözésekkel küzdve látták, addig a jézus-társaságiak befolyásos állásnak s anyagi jólétnek örvendettek.

Továbbá vádolták a jézustársaságiakat, hogy a némettel tartanak, a szövetséget Bécsben elárulják, s végül — ami legsúlyosabb — fölbéreltettek Béresé- nyi tábornok megmérgezésére.

Lássuk e vádakat egyenkint.

Tagadhatatlan, hogy a magyarországi jézus-társa- ságiak között sok német származású volt, kik nemze- tiségű szempontból inkább rokonszenveztek Austriával, mint a szövetséggel; de e rokonszenv Austriának nem használt, a szövetségnek pedig nem ártott. S különben, ha ezen egyesekben mutatkozó rokonszenv elégséges az egész rend kárhoztatására, mit mondjunk akkor azon számos magyar főpap- és főurról, kik vagy köz- vetítő szerepet vittek, mint Széchényi Pál, kalocsai érsek, vagy a fölkeléstől tartózkodva külföldön éltek? Ki merné kétségbe vonni Széchényi érsek hazafiui hűségét, ki a fejedelemhez irt levelében egyenesen kimondja, hogy az ügy, melyért a magyarok fegyvert fogtak, igaz ugyan , de mindazon által veszedelmes a jelen körülmények között az országot lángba borítani.