Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
12. A szécsényi gyülés kora, vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése
385 Fegyverrel, ellenségeskedéssel sokat ki lehet csikarni az ellenféltől, de hasonlíthatatlanul jobb, ha azt barátsá • gos utón lehet meghódítani. Széchényi mind a két fél bizalmát bírta; a császár részén látszott állani, de csak azért, hogy míg a szövetségesek fegyvereiket, addig ő barátságát s tekintélyét vesse a mérlegbe hazája ja- vára. És épen ez által lett ő a magyar alkotmányosság megmentöjévé melyet a bécsi udvar magyar-gyűlölő tanácsosai végveszélylyel fenyegettek. A magyarországi jézustársaságiak sem kötöttek ugyan fegyvert a fölkelők érdekében, de tagadhatat- lanul sokat tettek nemcsak a haza üdvének, hanem a szövetségesek ügyének előmozdítására is. Vagy maga Rákóczy nem jézustársaságiak segélyével és pénzével menekült ki börtönéből ? Lengyelországban nem a jé- zustársaságiak emeltek számára diadalíveket? Haszta- lan mondják, hogy mindezt csak ravasz képmutatás- és köpönyegforgatásból tették. A kétszínűség és haza- ellenes üzelmek gyanúját maga Bercsényi — kinek sza- vait kétkedés nélkül elfogadhatjuk— hárítja el rólok, mi- dőn 1704. jun.8. többi között a következőket Írja:1) ״Az pá- tér jezsuviták németesebb része kiindult cum securitate (t i. Nagyszombatból) — kiknek az Pater Generalistúl igen kemény parancsolatjok vala, sőt szokatlan com- minátiók alatt is, hogy senki ezen mi háborúnk ellen ne szóljon, sőt kedvet keressenek, senkinek ne vétse- nek ; . . . azért hadd constáljon Romában is, — hogy az magok rosszasága s nationálitássoknak hamissága vezette ki őket ; nyilván még ott is megbüntetik őket külön-külön az magok rendi szerint. — Úgy látom nagy örömök az magyar jezsuvitáknak szegényeknek, eleget hítta az Rector Szent-Ivánit magával, s másokat is, de azt felelte : nemo me pellit, nec lingua, nec calamus — ego non ibo! Kell e ennél erősebb bizonyíték arra ג) Arch. Rák IV. 51 — 52. 11. 25
