Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
12. A szécsényi gyülés kora, vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése
374 Eljárásuk azonban sok helyen nehézségekbe ütközött; ott t. i., hol a nép jó nagy része — vagy esetleg a kegyur is — protestáns maradt. Az ily helyeken támadt visszás állapotok elintézését, vagyis a templomkérdés megoldását legelőször 1618 ban kísérlettéit meg; de nem nagy sikerrel, mert a protestánsok a diadalbabéros Bethlenre támaszkodva mitsem akartak engedni. A későbbi, mint az ióig-iki (pozsonyi), 1620. besztercze- bányai, 1625. 1635. 1637, !638. 1646. 1649-ik évi ország- gyűléseken hozattak ugyan határozatok, de azok vagy elégtelenek voltak, vagy végre nem hajtattak. ILeg- többet tett e tekintetben a linczi békekötés, az 1647-ben kiadott királyi rendelet, mely tulajdonképen csak meg- erősítése volt a nádor-, országbíró és királyi személy- nők által szerkesztett határozati javaslatnak. Ez utób- biban a többi között az is kimondatik, hogy a protes- tánsok 90 templomot visszakapnak, hogy így egyszer mindenkorra véget vessenek az elégedetlenségből szár- mazó hosszas alkudozásoknak, melyek a közügyek tárgyalását minduntalan akadályozták. De a protestán- sokat, kik ugyanekkor 170 templomot követeltek vissza, e határozat nem elégíté ki, tovább is zavarog- tak és panaszkodtak. A későbbi egyezkedési kísérletek sem vezettek eredményre1). Úgy hogy ellehet mondani, miszerint a 17-ik században alkotott jeles törvényczik- kék és hozott határozatok leginkább csak papíron léteztek. A 17-ik század vége felé járt. S ekkor követke- zett be a magyar nemzet történetének egyik leggyá- szosabb korszaka. A Vesselényi féle összeesküvés föl- fedeztetett ; a császár udvari és alsó austriai tanácso- sokból Hocher cancellár elnöklete alatt törvényszéket alakított; a magyar nemeseket százankint Ítélték el *) *) így pl■ 1681-ben a protestánsok több mint kilenczszáz- ütvén templom visszaadatását követelték.
