Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

12. A szécsényi gyülés kora, vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése

375

az idegenek a nélkül, hogy valaki e nemzetsértő jog- talanság ellen tiltakozhatott, vagy hogy Szelepchényi érsek, királyi helytartó, a véritcleten csak jelen lehe- tett volna. A véres politikai boszú áldozatainak nagyobb része protestánsokból került ki, miért is ők vallási üldöztetésnek tartották az austriai udvar eljárását. Az úgynevezett bujdosók száma csakhamar félelmetes cső- porttá növekedett, különösen a hajdúk csatlakozása következtében, és csak vezér hiányzott, ki élökre állva, újra lángba borítsa a hazát.

Két évi lázas ingerültség után 1678-ban csakugyan kitört a lázadás Tökölyi Imre vezérlete alatt, kit a protestánsok hamar múló dicsőségök újra föltűnt csil- laga gyanánt üdvözöltek. Azonban a protestánsok többé nem vergődhettek hatalomra. Tökölyi, kinek fegyveres fölkelése alkalmat nyujta a százados török- nyűg lerázására,1) hamar leszorult a cselekvés mezéjé- ről. Leopold császár győzött s mint ilyentől a protes- tánsok nem sokat remélhettek, már csak azért sem, mert ő és tanácsa abban a meggyőződésben volt hogy minden országos zűrzavarnak okai a protes- tánsok.

A 17-ik század vérázott képe eltűnt, de azért a magyarra még mindig szomorú napok virradtak ; iszo- nyú sebei még jóformán be sem hegedtek, már is újak- tói kellett rettegnie. A 18-ik századba belépő nemze- dék, mely a folytonos hányattatás, zaklatás könynyel áztatott keserű kenyerén növekedett föl, nem élvez- hette a béke áldásait egyrészt a protestánsok újabb törekvései, másrészt a bécsi udvar politikája miatt. A protestánsok ugyanis nem elégedtek meg azzal, hogy országosan biztosított jogaikat fentartsák, a hol az még nem történt, érvényre juttassák ; hanem azokat minden- áron kiterjeszteni törekedtek. A bécsi udvar pedig

') Cserey Kát. id. mű XXXIV. 725. 1.