Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
12. A szécsényi gyülés kora, vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése
373 ségnek hódolt. 1604-ben a protestántismus követőinek száma a katholikusokét már jóval meghaladta és félni lehetett, hogy hazánk is, mint több más ország, elveszti katholikus jellegét. S hogy ez nem történt meg, két- ségkivül csak is a katholicismus fölött őrködő isteni Gondviselésnek kell tulajdonítanunk, mely épen akkor küldött segítséget a katholikusoknak, midőn azok leg- nkább elvoltak nyomva. Midőn a magyar nemzet leg- főbb hivatalai, az erdélyi fejedelemség, a magyarországi nádorság protestáns kezekben voltak ; midőn a katho - likusok vagy külföldön bujdostak, vagy fogolyként jár- tak a győztes táborában: akkor lépett föl egy egy- szerű jézus társasági atya, hogy a szó hatalmával visszaszerezze azt, mit az ellenség fegyveres erővel ra- gadott el. Pázmány Péter a Batthyányi, Thurzó, Zrínyi, Erdődy, Nádasdy, Illyésházy, Eszterházi, Homonnai, Drugeth, Széchy, Balassa, Dersffy, Forgách, Jakusich és több más, körülbelül ötven, magyar főcsalád vissza- térítésével a győztes protestánsok babérjaiból a födi- székét kirántotta s békés diadalt szerzett a katholiku- sok számára. *) Ezen említett visszatértek példáját sokan követték nemcsak az alsóbb néposztály, de a kisebb nemesek soraiból is, minek következtében a bonyolódott templom ügyben is nagy fordulat állott be. A földesurak ugyanis a protestánsok használatára bocsátott, de azért védelmük alatt maradt templomo- kát visszatérésük után visszaadták az előbbeni jogos birtokosnak, a kath. egyháznak; mely eljárás végtelen panaszokra adott okot; mert hát a másik fél gondol- kozás módja szerint, a mit az ember egyszer magáénak tart — akármi uton-módon jutott is hozzá — ahhoz senkinek semmi köze. De a katholikusokat sem ez az okoskodás, sem a panaszok vagy nyilt ellenszegülés sem tartották vissza templomaik visszafoglalásában. ’) V. Ö. Lányi id. mű. II. 93. 1.
