Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
12. A szécsényi gyülés kora, vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése
372 melyet oltárért emelt az ember, kivált pedig■ az idegen tanokat elfogadott honfi J) Itt már nem a szellemi állapotról, s meggyőződésről volt szó, mert a vallás- kérdést anyagi érdekek mozgatták. Hazánkban egymás után következtek a háborúk, melyek a vallásügy érdé- kében fogyasztották a nemzet erejét. A szent religio csinos palástul szolgált nemcsak a lázadások és hábo- rúk, hanem az uralkodási törvényellenes vágyak elfő- désére is. 2) Bocskay, Bethlen, Rákóczy György s Tö- kölyi fegyveres fölkelését leginkább vallási érdekek idézték elő; a politikai érdekek és okok csak másod- rangúak voltak. — A katholicismus és protestantismus között kitört szomorú emlékű viszály főtárgyát a tem- plomok képezték. A protestánsok ugyanis, mihelyt valamely helyen lábukat megvetették, legelső gondjuknak tartották a kath. templomokat lefoglalni; mely eljárást az uj hitre áttért földesurak, védnökei lévén az általok vagy elő- deik által épitett templomoknak, nagyon megkönnyi- tették. így magyarázható meg, hogy Bethlen korában a protestánsok által eltulajdonított templomok száma meghaladta az öt-ezeret. Mig azonban a tévely mind nagyobb és nagyobb tért igyekezett elfoglalni, a katholikusok sem maradtak tétlenek; jogaikat a legnagyobb erőmegfeszítéssel védelmezték , s ahol csak lehetett, azon voltak , hogy jogtalanul el- vett templomaikat visszafoglalhassák. Eme kölcsönös törekvések a helyzetet mindinkább elkeserítették. Az ellenséges felek még a hazát sújtó közös bajokról is megfeledkezni látszottak. A protestántismus eleinte rohamos léptekkel terjeszkedett; a magyar főuralc nagy- részének hizelgett az uj vallás, a tudatlan népet pedig, mely úgyis földesura kényétől függött, elámítottá. Ekként a magyarság nagyrésze csakhamar az eretnekJ) Lányi Magyarföld Egyháztörténetei II. 26. 1 2) Katona Hist, critic. XXVIII. '93 1.
