Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
12. A szécsényi gyülés kora, vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése
selte magát a katholikusság ott, hol a nemzet alkot- mányos jogairól volt szó. A történetet sokan képcsarnokhoz hasonlítják, melyben az események mind megannyi festménynek felelnek meg. Bátran használhatjuk tehát e hasonlatot mi is, midőn a II. Rákóczy F.־féle mozgalmak egyik legnevezetesebb eseményéről, — a szécsényi gyűlésről van szó. Valóban képhez hasonlít e gyűlés; egyes részei a legkellemesebb összhangzattal gyönyörködte- tik a szemlélőt. Az előtéren megjelenített személyek élénk szinvegyületben ragyognak, míg a háttér, úgy szólván, életet önt az egészbe. — A képnek eme rész- letezése tárgyunk fölosztásának felel meg, mely e szerint három főrészből fog áll a ni: a megelőzőviszonyok ismertetése, melyek- nek alapján a gyűlés létrejött; továbbá magának a gyűlésnek vallásügyi főbb mozzanatai, jobban mondva, határozatai; végül mindezek ki- hatása. Tudva levő dolog, hogy ama nagy vallásmozgal- mák, melyek az úgynevezett reformátio fölléptét követ- ték, hazánkat sem kimélték meg, noha ez már úgyis eleget áldozott és szenvedett a pogánysággal viselt élet-halál harezban. A Németországból beszivárgott pro- testántismus Németország előbástyájától uj áldozatot követelt. Meg is nyerte azt, miután az országot meg- hasonlásba hozta önmagával. — Az álszabadság hir- detői könnyen találnak követőkre. így történt ez a reformált vallásokkal is, melyek mohó vágygyal fogadták magukba a'katholicismustól megromlottságuk követkéz- tében elpártolt elemeket. Mint két ellenáramlat csapott össze a katholicismus és protestantismus ; és temérdek áldozatba került, míg az ügyek folyása annyira jutott, hogy a két áramlat legalább látszólag egymás mellett kezdett haladni. Fényesen igazolja ezt a 17-ik és 18-ik század történelme. A 17-ik század képjele véres kard, — 371 — 24'
