Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
7. József Egyiptomban
345 talanszor előforduló neve: Ami, melyen a benszülöttek előtt volt ismeretes. Miután József magas hivatalában a bőség észtén- dői alatt magtárakba gyüjté az élelmet, elkövetkeztek a terméketlen évek is. A magtárak építése az egyip- tomiaknál egész rendszerré fejlődött. A király az éjszak- keleti részeken táborozó seregek számára nagy magtá- rakat épittetett. E magtárak megtöltését több helyen (Eleithya, Beni-Haszszán stb stb.) látjuk lerajzolva ; nagy hajókra hordják a zsákokba töltött gabonát ; másutt e hajókat leeresztett árboczczal vontatják a Níluson föl felé; ismét más képeken a megérkezett hajókról a magtárakba hordják a gabonát, melyet az írnokok vesz- nek a magtár ajtók előtt számba. A mi a bekövetkezett hosszas éhséget illeti, ez nem csak hogy nem tartozik a lehetetlenségek sorába, de sőt ugyanazon időből, melybe József szereplése helyezendő, egy emlék maradt fönn, mely Aahmesz kapitány egy rokonának, Baba nak tét- teit beszéli (az egyiptomi sir-iratok módja szerint első személyben): ״Gabonát gyűjtöttem, (ki) barátja (vagyok) az aratás istenének. Őrködtem a vetés idején És midőn sok évig tartó éhség ütött ki, gabonát oszto- gottam a városban minden éhezőnek “ Brugsch maga, ki e feliratot közli, nem kételkedik az ebben említett tartós éhséget összeköttetésbe hozni a József idejében kiütött éhséggel. Általában a Szentirás elbeszélése József sorsáról ״az ő életmódjáról az udvarnál — mondja Brugsch — minden aprólékosságával együtt a legtökéletesebb ősz- hangban van a viszonyokkal, melyek a szereplő sze- mélyekhez, az időhöz és helyhez fűződnek“1). ג) Brugsch i, ra. 246. 247. 11.
