Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
7. József Egyiptomban
346 Jákobnak és családjának bevonulása Egyiptom földére. (Móz. I. 42 — 49 r.) ' Az Egyiptomban uralkodó éhség a Szentirás sze- rint kiterjed Kánaán földére is. Noha ez egyezés első pillanatra különösnek látszik, kivált ha meggondoljuk, hogy Egyiptomban a termés minősége és mennyisége a Nilus áradásától függ, holott Kánaán földén az eső mennyiségétől; mégis épen ez a körülmény tanúskodik legjobban az elbeszélés igazsága mellett. A Nilus ára- dása ugyanis az abyssiniai esőzések ?eredménye ; ezek pedig a közép-tenger fölött alakult felhőkből hullanak, miután e felhő-tömegeket a bizonyos időben rendesen beálló éjszaki szelek a Nilus forrásai felé terelik1). Tér־ mészetes dolog tehát, hogy a kánaáni esőzések, melyek szintén a földközi tenger fölött alakult felhőkből ve- rődnek le, és a Nilus áradása egy és ugyanazon for- rással birnak. Innen magyarázható ki az a körülmény, hogy az Egyiptomban dühöngő éhség rendesen Syria és Palaestinára is ki szokott terjedni. Egy ilyen eset adta elő magát, pl. a hedzsra 444-ik évében, midőn Egyip- tómban a Nilus túlkicsiny áradásának következtében nagy éhség ütött ki, mig ugyanekkor Syriában egészen Bagdadig hasonló szükség uralkodott a tartós száraz- ság miatt2). Midőn tehát a Kánaánra is kiterjedő eme nagy éhség idején Jákob fiait a szeretett Benjamin kivéte- lével Egyiptomba küldi, József megismerő fivéreit, ״de idegennek (t. i. egyiptominak) mutatá magát“ az által, hogy egyiptomi bizalmatlansággal megtámadja őket•' ״Ti kémek vagytok ; azért jöttetek, hogy e föld erőtlen s) Le Pere, Description 7, 570. ‘2) L Macrizi elbeszélését Q latremérenél : Mem. sur l’Eg. 2. rész 313 1.
