Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

7. József Egyiptomban

333

egy; a különbség csak abban rejlik, hogy nem szá- mítva az egymástól eltérő körülményeket, Mózes elbe- szélése tisztán történeti jellegű, az Orbiney papyros meséje pedig kétségen kivül költött esemény és pedig az egyiptomi költészet egyik legkitűnőbb terméke. Ha még ehhez hozzáteszszük, hogy az Orbiney-fóle papy- ros a Mózest követő korban keletkezett: akkor két- ségtelenné válik, hogy a nagy próféta nem meríthette e meséből József történetét. Maga Ebers is azon né- zetének ad kifejezést, mely szerint valószínűbb, hogy mindkét elbeszélés egymástól függetlenül keletkezett ’). E meséből csak annyit következtethetünk, hogy az egyiptomi m״k jelleme épen nem volt oly feddhetetlen, hogy Mózes elbeszélése Putifár feleségéről valószínűt- lenné válnék.

Putifár — úgy látszik — maga sem hitte el nejé- nek vádját, mert ez esetben Józsefnek, az egyiptomi tör- vények értelmében, halállal kellett volna lakolnia. Hogy mégis Józsefet eltávolítsa házából, a börtönbe 2) zárta, hol az előkelő foglyok mellett, mint szolgát alkalmazta.

József ״ebben az új állásában a tömlöczbe került fő-pohárnok és fő-sütőmester körül is végezi szolgála- tát. Midőn egy alkalommal belép hozzájok, szomorkodva találja őket, mivel álmot láttak és nincs, a ki nekik ez álmaikat megfejtse. Egyiptomban az álomfejtés a *)

*) L. Ebers Aegypten und die B. Hose’s I. 315. 1.

a) A héber szöveg a helyet, hová Józsefet zárják רהסה mnak nevezi. E רהס -nak származtatásában Jablonszky (Opuscula I. 320. és 321.) nem találja el az igazat, midőn e szót a kopt ״szonhareh“-ből származtatja. A ר,דס bizonyára ־ רגס(clausit)-tól származik a J átváltozásával. Egyébként is a szamarítán szachar (רהס = körülzárni) és a ״syr szechorto״ kétségtelenné teszik a kérdéses szó szemita ere- detét. — V. ö. Uhlemann, Israel, u. Hyk. 28. 1. — Ebers állítása sze- rint az egyiptomi nyelvben is meg van a ״szoliar״ tő, de a héber רהס- tói egészen függetlenül. L. Ebers. Aegypten I. 318.