Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
2. Az emberi törvények és az engedelmesség, Lebmkuhl Ágoston j. t. után
— !30 — között. A túlságos sok esete beáll, ha valaki annak is engedelmeskedik, a kinek engedelmeskednie nem kel- lene, vagy oly dolgokban engedelmeskedik, a melyek- ben azt tennie nem szabad. . . E szerint az engedet- messég erénye középhelyet foglal el a történhető túl- kapások között “ Ugyancsak sz. Tamás szerint (art. 5.): ״Két eset van, mikor az alattvaló nem köteles feljebb- valójának mindenben engedelmeskedni, ha: 1. a felsőbb elöljáró ellenkezőt parancsol, 2. ha olyasmit parancsol az elöljáró, a mi hatáskörén kívül esik.“ S e két pontra vezethető vissza mind a négy eset, a melyről fent szó- lőttünk. A katholikus tekintélyek köíől elég sz. Tamást idézni, hogy az egyháznak tárgyunkra vonatkozó tani- tásáról tanúságot tegyen. Még az állam mindenhatósá- gának legkonokabb védői sem tudták azt a meggyő- ződést visszautasítani, hogy fordulhatnak elő esetek, melyekben az alattvaló bizonyos törvénynek engedel- meskedni nem tartozik. Igaz, hogy az egyes esetek meghatározásánál, mindegyikök a maga utján jár: de azért a törvények, még az államtörvények — melyek- ben pedig némely hitetlen tudós szerint a törvényhozó hatalom lehető legmagasabb, absolut mértékben valóséi meg — iránt való föltétien engedelmesség alapelve leg- alább meg van törve. Mohi Róbert ״Állam- és népjogtan“־ában a következő kérdést veti fel: ״vájjon egy alakilag érvé- nyesen kibocsátott, de tartalmát tekintve egy felsőbb tövénynyel ellenkező állami rendelet iránt fennáll-e az engedelmességre való kötelezettség.“ Három esetet különböztet meg (66. 1.) 1״. midőn valamely alkotmányos törvény az isteni törvénynyel vagy az ész föltétien követeléseivel ellenkezik; 2. midőn valamely egyszerű, különben kifogástalan törvény az állam alkotmányával meg nem egyeztethető ; 3. ha az állam- hatalom törvényellenes rendeletet bocsát ki.“ Ne-
