Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

2. Az emberi törvények és az engedelmesség, Lebmkuhl Ágoston j. t. után

vezeti szerző persze csak a második esettel akar beha- tóbban foglalkozni s az első kérdéssel könnyen, hogy ne mondjuk, könnyelműen bánik el. Különben jól is tette, hogy e tárgyról, arról az álláspontról, melyet ő a vallással szemben elfoglal, nem sokat szólt. Szerinte, — jóllehet sajnálatra méltók a következő szavai (68.1.): ״Alig számíthatunk arra, hogy e kérdés valaha oly megoldást nyerjen, mely mindenkit kielégít, mert még lelkiismeretes és nyugodtan gondolkodó férfiak közöl is az egyik az állami rend fentartását, mint minden emberi fejlődés föltételét tartja legközelebbi kötelessé- gének, a másik ellenben azt tartja, hogy az általa elismert erkölcsi és isteni törvények minden egyéb tekintetet hát- térbe szorítanak “ Mintha bizony ott, a hol Istent s az erkölcsiséget készek az államnak áldozatúl hozni, lelki- ismeretességről még csak szó is lehetne! — Több igaz gondolatot találunk azonban a másik, az alkot- mányellenes törvények jelentőségéről szóló kérdés meg- fejtésében (93. 1.) Megelégszünk néhány mondat visz- szaadásával: ״Ami végre az egyes polgárnak az alkotmányellenes törvények iránt való magatartását illeti, kétséget sem szenved, hogy a tisztán alkotmány- szerű engedelmességre vonatkozó alapelvek itt teljes érvénybe lépnek. Az állam egyes tagjai előtt az alkot- mány ama legfelsőbb, minden egyéb parancs s rendelet fölött álló szabály, mely iránt föltétien (!) hűséggel tartoznak vise tetni; a törvények rájuk nézve csak any- nyiban érvényesek, a mennyiben alkotmányszerüek; a rendeletek végre csak akkor és annyiban, ha és a mennyiben alkotmányszerüek. Az a követelés, hogy al- kotmányellenes törvényeknek engedelmeskedjenek, élőt- tűk magában véve ellenmondás ; hogy pedig a polgár nemcsak a törvény alakját, de tárgyát is vizsgálat alá veheti s ennek eredménye szerint jogszerűen cseleked- hetik is, ez egyszerűen onnan következik, hogy nem- csak az alkotmány alakja, de tartalma iránt is bír