Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
II. Az oktatásszabadság a francia forradalomig
44 keres tevékenysége által ; továbbá midőn Nagy Károly különösen Alcuiry közreműködésével az iskoláknak uj lendületet adott, kiváló hírnévnek örvendettek a trieri, mainzi, fuldai, kölni, wiirzburgi, főleg pedig az osna- brücki iskolák. A Nagy Károly halálát követő zavarok természetesen igen nyomasztó befolyást gyakoroltak az iskolákra és így a káptalani iskolák is hanyatlottak. De a ií-ik században újra virágzásnak indultak ; ezen században érte el fénykorát a rheimsi iskola a nagy nevű Gerbért vezetésé alatt, à ki tanítója volt III. Ottónak és Róbert francia királynak, a művészet és tudomány ezen két pártfogójának ; Gerbert „tudományának nagysága által messze kimagaslott kortársai fölött, dialectikai éles felfogás és ügyesség tekintetében még az utókornak is mintaképül szolgált ; ő hozta be a keresztény Európába az arab számjegyeket és ezekkel—együtt a tizedes rendszert, mi által alapját vetette ‘még a mai összes mennyiségtudománynak“ J). Ugyanezen Gerbert 999-ben II. Sylvester név alatt pápává választatott és ő volt az első, ki a keresztes hadjárat eszméjével foglalkozott a sz. föld felszabadítása végett. A kolostori és káptalani iskolákon kivül még számos magániskola is létezett ; ilyeneket bárki alapíthatott, a ki magát arra képesnek érezte anélkül, hogy a világi vagy az egyházi hatalom útját vágta volna, mert úgy is világos volt, hogy minden iskola az egyháznak és következéskép a püspöknek van alávetve. Meg kell továbbá említenünk azon középkori iskolákat, melyek a mai ipariskolákkal hasonlíthatók össze és sok tekintetben ezekkel párhuzamba állíthatók, bizonyos tekintetben pedig határozottan kitünőbbek is voltak ezeknél. A középkorban léteztek az úgynevezett céhek, melyek előkészítő iskolák voltak a gyakorlati életre. ') Hock, Gerbeit und sein Jahrhundert, 148. 1.
