Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)

II. Az oktatásszabadság a francia forradalomig

43

szűntek meg fényleni a vallás és a polgárosodás ezen világító tornyai, mig a nyers erőszak ezeket legalább részben le nem rombolta ; a megmaradt csekély résznek pedig az a hivatása, hogy ismét fényforrássá váljék, mig az alsó rétegek fölött a hitetlenség és az erkölcsi sülyedés éje borong.

A kolostori iskolákkal versenyeztek, sőt nem ritkán ezeket felül is múlták a káptalani iskolák, — különösen, midőn a. kolostorokban a fegyelem hanyatló félben volt, mert a szigorú fegyelem és a tudományok iránti lelkesedés a kolostorokban mindig karöltve jártak. — A középkori káptalani iskolák a püspöki székhelyeken keletkeztek és az illető püspök vagy az általa megbízott „scholasticus kanonok“ felügyelete és vezetése alatt állottak. Ezen káptalani iskokíknak hírnökei és részben mintaképei voltak az egyház négy első századában oly hires hitelemző iskolák, u. m. az alexandriai, antiochiai, caesareai, edessai, római, milánói, karthagói stb., csakhogy később a hitelemzés természetesen kiszorult, ellenben a főcél, a papság kiképeztetése, megmaradt és a hittudományokon kívül más tudomány- szakok is adattak elő, u. m. a nyelvtudomány, ékesszólás, dialectika, számtan, mértan, költészettan és zene, úgy, hogy a káptalani iskolákat azok is látogatták, a kik nem készültek a papi pályára. Minden káptalani iskola két osztályból állt : az alsó osztályban a tanulók az olvasás-, irás-, számolásban és az énekben nyertek oktatást, mig a felső osztály épúgy, mint a kolostori iskoláknál, a triviumot — nyelvtan, ékesszólástan és dialectika — és a quadriviumot — mértan, számtan, csillagászattan és zene — foglalta magában. Ily hires káptalani iskola volt már a 6. században az arlesi, melynek növendékei Guntram királyt, midőn 540-ben Or- leansba bevonult, latin, görög, héber és syr nyelven üdvözölték. A 8. században különösen hires volt Angolországban a yorki káptalani iskola sokoldalú és si-