Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
II. Az oktatásszabadság a francia forradalomig
IL Az. oktatásszabadság a francia forradalomig. Ámbár e műben leginkább csak a keresztény iskolát veszszük szemügyre, mégsem fog ártani, ha egy futó pillantást vetünk a pogány 'világ iskoláira ; az ó-világ müveit államai közöl — az újabb tudomány nyelvén szólva — különösen hármat fogunk szemügyre venni : jeledül Egyptomot, Görögországot és Rómát. Mindenek- előtt megjegyzendő, hogy az ó-világ ezen müveit népei, ámbár a felsőbb kinyilatkoztatás világosságát nélkülözték és a mennyire a megromlott természet engedé, csak az ész vezérfényét követték, mégis az oktatást a neveléssel oly_s^orosan_ka£csultákössze: hogy e kettőnek szétválasztása természetellenesnek tűnt volna fel előttük. Egyptomban , a görög műveltség bölcsőjében , a nyilvános oktatás egészen a papoknak . — mint az er- kölcsi~~torvény magyarázóinak, — kezében volt ; ezek viselték gondját az alsóbb iskoláknak, melyek mindenki előtt nyitva valának, továbbá ők oktatták az előkelőbbeket és képzettebbeket az orvosi és jogtudományban, a csillagászatban és természettanban , továbbá a történelemben ; de leginkább csak a papok és a papjelöltek művelték a tudományokat, minthogy a tudományosság a papi állás előfeltételéül tekintetett. Az állam, mint Mair C . ,.Az Oktatásszabadság.“ 3
