Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
II. Az oktatásszabadság a francia forradalomig
34 ilyen, a népnek tudományos és erkölcsi kilcépeztetésé- vel édes keveset törődött ; különösen pedig ez utóbbi a dolog természeténél fogva kizárólag a papok kezében volt. És valóban bámulatos, hogy minden állami beavatkozás és felügyelet nélkül a művészet és tudomány a papság iskoláiban oly haladást tőn, hogy Görögország legnagyobb férfiai, mint Homer, Plato, Pythagoras , Lycurgus, Solon tudományos kiképzés végett Egyptomba mentek, sőt magáról Mózesről is dicséretkép van említve, hogy az egyptomiak minden tudományában jártas vala. Még ma is csodálattal szemléljük az egyptomiak nagyszerű építkezéseit, melyek részben az istenek tiszteletére, részben kitűnő fejedelmek emlékére vagy pedig , mint a nílusi védmüvek , a közjóiét előmozdítására emeltettek és még mindig kérdés, vájjon minden haladásunk dacára kiállhatnók-e több tekintetben a versenyt a régi Egyptommal? Görögországban, mely műveltségének jó részét Egyptomból nyerte, szintén feltaláljuk az oktatásnak és a nevelésnek józan ész követelte egybekapcsolását. Ámbár itt a tanítás már nem volt a papságnak kizárólagos öröksége, sőt mindenkinek teljes szabadságában állt a tanítás, a ki erre kellő tudománynyal és képességgel birt ; épúgy szabadon választék a szülők is a tanítókat és, nevelőket gyermekeik számára, vagy a felnőttek azokat, kiknek vezetése alatt magukat a tudo- I Hiányokban tovább képezni óhajtották; tehát szabad volt a magán és nyilvános oktatás. A tanítók oly nagy számmal voltak, hogy egész Görögországban nem volt város, melynek legalább egy nyilvános iskolája nem lett : volna ; különösen pedig az Egyptomból bevándorolt Kekrops által alapított Athen volt az , hova az ifjak Görögország és később Italia minden részéből összese- regiének, hogy a bölcsészet és ékesszólás kitűnő tanárait hallgassák. Soha sem jutott eszébe az államnak, hogy az ifjúság oktatását és nevelését hatalmába ke-
