Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)

V. Küzdelem az oktatásszabadság ellen

Iákban kellett olvasni a az. Írást és előadni a katechis- must. A katholikusok erélyes föllépése azt eredményezte , hogy a két utóbbi pont rájok nézve nem lett kötelező. Természetesen az egyletnek volt rá gondja, hogy a segélyezett iskolákban a kiszabott föltételek megtartassanak, ellenkező esetben a segély elvonatott.

Nevezetes, hogy a vegyes iskolák elleni heves el- lentállás nem a katholikus, hanem a protestáns részről történt, ámbár a protestánsok iskoláik vallásos jellegét legnagyobbrészt meg tudták őrizni, úgy hogy ezen rendszer következményeivel együtt tulajdonképen csak a kath. iskolákat sújtotta ; ezen protestáns ellenállás név- szerint a középiskolák mintájára szervezett tanítóké- pezde ellen volt intézve. Mindenekelőtt az ellen keltek ki az anglikánok, hogy a vallást nem tekintik az oktatás alapjának és nem teszik az oktatás főtárgyául, hanem azt hiszik , hogy egy pár mellékes hittani órával elüthetik a dolgot. Különösen pedig, hogy a tanítókat úgy képezik, hogy minden tantárgyban oktatják őket, de azzal nem törődnek, ha istentagadók lesznek is: hisz eddig Angliában teljesen hallatlan dolog volt, .,hogy a gyermekek nevelésével oly férfiak bizattak volna meg, kik a vallás szent igazságaitól, melyekre a gyermeknek legtöbb szüksége van, nincsenek a legmélyebben áthatva.“ Továbbá belátták az anglikánok, hogy a középiskolák egész rendszere, mivel a vallástan a különböző vallásu tanulóknak külön adatik elő, épen ezen körülménynél fogva nem mozdítja elő a kormány által szándékolt vallási türelmet ; sőt ellenkezőleg a gyermekek kora ifjúságuktól fogva hozzászoknak egymást úgy tekinteni, mint kik a legfontosabb tantárgyban el vannak különözve.

Egészen máskép fogták fel ezen középiskolákat a katholikusok. Hogy a középiskolák rendszere magában elvetendő, abban a katholikusok egy pillanatig sem kételkedtek; csak arról volt szó, vájjon nem lehetne-e a

— i lg —