Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)

V. Küzdelem az oktatásszabadság ellen

középiskolák hátrányait annyira enyhíteni, hogy a kormány által felajánlott segélyt elfogadhassák mindaddig, míg törvényes utón sikerülni fog Irhont Angliával az oktatási téren is egyenrangba helyezni. Azonban megjegyzendő, hogy itt mindenekelőtt a népiskoláról van szó, mert a középiskola úgyis majdnem egészen az egyház kezében van; az 1852-ben alapított egyetem pedig és a maynoothi papnövelde a kormánysegély dacára, tisztán egyházi intézetek. A mi pedig a népiskolát illeti, „úgy látszik, mint Wiseman bibornok 1854-ben megjegyzé, mintha elméletben csakugyan vegyes volna ; azonban mivel a lakosság majdnem egészen katholi- kus , ugyancsak katholikusok az iskolák is, és azokat a protestánsok csak kivételesen látogatják.“ Ellenben a kath. gyermekek szorgalmasan látogatják a vegyes iskolákat , a mi Irhon püspökeit nyugtalanítá , tehát a congregatiohoz (de propaganda üde) fordultak, melynek 1841. január 16-án kelt határozata megengedi, hogy a gyermekek bizonyos föltételek alatt és kellő elővigyázat mellett látogathatják a középiskolákat, míg a viszonyok kedvezőbb alakultával a helyzet javulni fog. Tíz évi tapasztalás bizonyítja, hogy ezen iskolák látogatása a vallásnak nem volt kárára.

Ha azonban a szabadelvüség a javarészt kath. Irhon középiskoláira utalna, hogy törekvéseit más kath. országokban is érvényesítse ; akkor a következő szempontok veendők figyelembe :

1. Az angol kormány manapság nem foglalja le a vallásos testületek iskolaalapjait, hogy azokat az állam céljaira használja ; sőt segélyezi őket és törekszik az előbbi idők jogtalanságát jóvátenni.

2. Az angol kormány nem erőszakolja a szülőkre oktatásrendszerét, hanem csak fölajánlja, és az egyházi testületeknek teljesen szabad mozgást biztosít ezen áldozatokkal járó működésben. Azért Irhonban a lelkész- kedő papság nemcsak föntartja Istentől nyert jogát az