Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
V. Küzdelem az oktatásszabadság ellen
118 a kormány számítása szerint 560,000 iskolás gyermek volt és ezek közül 408,000 katholikus ; egy másik számítás szerint 1835-ben Irhonban 9657 iskola volt, melyeknek több mint fele, t. i. 5553 a szülök által tartatott fen ; bizonyságául annak, mennyire megbízhatók a szülők az iskola tekintetében. Továbbá a szegény Irhon adta meg az első példát a 19. századnak egy tisztán kath. egyetem felállításával, és midőn legújabban az angol parlamentben egy javaslat került szőnyegre, mely a kath. egyetemnek állami segélyt ajánlott , természetesen oly feltételek mellett, melyek az egyetemet tisztán kath. szellemétől megfosztották volna : az ir képviselők a javaslat ellen szavaztak és így annak el is kellett buknia. A mi mindenesetre becsületére válik a kath. Irhonnak és követeinek. Könnyebben sikerült az angol kormánynak az ir- honi katholikusok közt a vegyes népiskolai rendszert behozni, s az következőkép történt. Az angol parlament az ir tanügy emelésére szép összeget rendelt és pedig azon világos kikötéssel, hogy a valláskülönbség ne vétessék tekintetbe; mindazáltal a kath. iskolák édeskeveset kaptak belőle, jólehet a parlament 1828-ban az állami segélynek proselytismusra való fordítását ünnepélyesen kárhoztatta. 1832-ben Stanley lord indítványára egy tekintélyes férfiakból álló egylet alakult, mely célul tűzte ki, hogy az ir népiskolák számára rendelt állami segélyt részrehajlatlanul fogja fölosztani. Az egylet, melynek tagja volt a kath. és anglikán érsek is, nemsokára kormánysegélyben részesült és 1845-ben a parlament által nemzeti közoktatási tanácsnak ismertetett el. Az állami segélyt elfogadni vagy visszautasítani mindenkinek szabadságában állott, azonban az oly iskolának, mely segélyben részesült, minden gyermek előtt nyitva kellett állania valláskülönbség nélkül. A vallási oktatás és a vallási gyakorlatok az illető vallás papjaira voltak bizva azon kikötéssel, hogy ezen isko-
