Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
V. Küzdelem az oktatásszabadság ellen
"7 iskola is megszűnt, mihelyt tőlük az állami segély elvonatott : inkább semmiféle oktatás nem kell, mondja az irhoni katholikus teljes joggal, mint olyan, mely a hitre nézve a legnagyobb veszélylyel jár. Hasonlókép megszűntek a népoktatás előmozdítására később alakult társulatok is, midőn tőlük 1832-ben a kormánysegély el vonatott, jólehet ezen társulatok iskoláiban több kath. gyermek járt, mivel nem űzték oly nyilvánosan a proselytismust Eközben azonban az ir katholikusok épen nem henyéltek, miután 1782-ben az említett törvény megszűnt. „Valóban dicső bizonyítéka a kath. egyházban folyton élő művelődési ösztönnek, mondja Riesz, hogy Irhonban a kath. iskolaügy, minden akadály dacára aránylag elég virágzó állapotban volt, mint az a jelen század elején történt vizsgálatból kitűnt. Bámulva jelenték ugyanis a kormány által kiküldött b iztosok, hogy Irhonban az iskolák rendkívül számosak ; hogy az államilag nem segélyezett intézetek az egyesült királyság többi tartományaival kiállják a versenyt. „Irhonban az alsóbb néposztály — igy szólnak a hivatalos tudósítások — nagyon szorgoskodik, hogy gyermekei oktatást nyerjenek még oly költségek mellett is, melyeket némelyek csak nehezen bírnak előteremteni ; s mitölfb, sok gyermek önként látogatja az esti iskolákat, mert a szegénység kényszeríti őket, hogy napközben szülőikért dolgozzanak.“ Bámulatunk emelkedik, midőn látjuk, hogy a mint az 1872-iki hivatalos tudósítás jelenti, Irhon különböző részeiben, különösen a nagy városokban a római kath. papnöveldék szép számban, kiválóan hagyományozások, magánsegélyek és aláírások utján tartatnak fenn.“ ’) És az ifjúság oktatásáért való buzgalom nőtt még akkor is, midőn a körülmények legkedvezőtlenebbek voltak. 1824-ben *) *) Der moderne Staat und die christliche Schule, 62. 1.
