Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
IV. Küzdelem az oktatásszabadságért
92 a jog, a humaniórák, a mennyiségtan és a természet- tudományok bámulatos eredménynyel adatnak elő. A papság általán, de különösen a kath. papságbámulatos tanítói képességgel bír, és én részemről a legnagyobb dicsérettel adózom neki.“ Ahelyett azonban, hogy ebből levonná a természetes következtetést, mely szerint az oktatásszabadság mellett a tudományokat nincs mit félteni : Challemel-Lacour oly káromlásokkal illeti az egyházat és a papságot, „mintha csak 1793-ban beszélt volna.“ A mi pedig a törvény elleni kifogásait illeti, megjegyzendő, hogy a szabadelvűek nem annyira a tudományokért harcolnak, hanem inkább a versenytől félnek ; a mint nyíltan be is vallják, hogy ha az oktatásszabadság kivivatik, a szülők bizalma a katholiku- sokban és vallásos intézeteikben fog összpontosulni. „Meg kell vallanom, mondja Dupanloup, hogy mi sem lehet ránk nézve ennél dicséretesebb.“ Mert annyi szerencsétlenség és romlás közepette, mely Franciaországot elborította, ha van még valami, a mit becsülnek és tisztelnek ; úgy az bizonyára az atyák tekintélye, szabadsága és bizalma. És ha az atyák felénk fordulnak, úgy hiszem, ez lesz ránk nézve a legnagyobb megtiszteltetés.“ Ha pedig a szabadelvűek csak azért tagadják meg a törvénytől szavazatukat, mert abból a kath. egyház hasznot húzhatna ; akkor hiányzik bennök azon méltányosság és nemes érzés, mely közös jog és szabadság mellett mindenkivel szivesen kezet fog, ha az ország jólétéről, különösen pedig az ifjúság neveléséről, az az hazánk legdrágább kincséről van szó. Végül ha a szabadelvűek azért támadják meg a törvényjavaslatot, mivel a katholicismusban társadalmi veszélyt látnak, akkor ez annyit jelent, hogy az egyház és hú követői földönfutóknak nyilváníttatnak és csak az hiányzik, a ki az Ítéletet végrehajtsa.“ Az emberi társadalmat egészen más veszély fenyegeti, mondja Dupanloup püspök,
