Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)

IV. Küzdelem az oktatásszabadságért

tem úgy, a mint jelenleg szervezve van, teljes tudati a n ságra vezet b e n 11 ü ti k e t. Óhajtanám tehát, hogy a tudományos academia tekintélyének egész súlyával odahasson, hogy a rozsdás ajtó, mely 1792. óta felsőbb oktatásunkat elzárta, sarkaiból teljesen kiemeltessék.“

EzeíTes más, a felsőbb oktatás szabadságának javára szolgáló bizonyitékok után, a nagynevű püspök a szabadság érdekében a következő szavakat mondotta, melyek tr egérdemlik, hogy Franciaországon kivül is megszivlelésre találjanak : „Eltekintve némely ritka kivételektől, általános a vélemény, hogy a szabadság az egyedül hathatós, habár nem is közvetlen, de mégis biztos szer ezen nyomorult állapotok ellen, melyekről mindnyájan panaszkodunk. A szabadság az oktatásnak uj életet fog adni, uj látkört fog számára megnyitni, uj rendszerekre, ujhala- dás r a és váratlan s eg é d fór r á s o k r a fogja vezetni s oly eredetiséget és termékenységet f o g nekpjbi z t o sí ta ni, melyet e g y ed ül csak a szabadság adhat.“

Dupanloup püspök ellen Challemel-Lacour, szabadelvű képviselő lépett fel és az egyház ellen leghevesebb szemrehányásokra fakadt, de egyúttal elismerésre méltó őszinteséggel kijelentette, hogy ő és barátai a törvényjavaslat ellen fognak szavazni, mivel abból egyedül a katholikusok fognak hasznot húzni ; ez pedig az egyetértés és az ország szabadsága szempontjából veszélyes lenne s a papi befolyás felelevenítése szükségkép fölkeltené a külföld bizalmatlanságát. Dupanloup Challemel-Lacournak megfelelt mindjárt a legközelebbi napon, dec. 5-én második beszédében, melyből fölemlítjük a következőket. A szónok mindenekelőtt a szabadelvű tanár következő vallomását hozza fel : „Kétségtelen, hogy a katholikus egyetemeken a tudomány szigorúan kezeltetik ; kétségtelen, hogy az orvostudomány,