Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
IV. Küzdelem az oktatásszabadságért
89 oktatást, a nyilvános oktatást, az egyetemeket s ki tartotta fenn őket“ és igy felel : „Mi uraim, egyedül mi, az egyház .... Pápáink és püspökeink régi királyainkkal egyetértve valának azok, kik Franciaországban az egyetemeket alapították és a keresztény népek ezen egyetemeket a legnagyobb bőkezűséggel javadalmazták.“ Senkinek nem jutott eszébe, hogy csak egyetlen egy egyetemet engedjenek fenállani s ezt oktatás-mono- poliummal lássák el ; Franciaországban egész a nagy forradalomig 25 egymástól független egyetem volt; annyira szerették akkor a szabad versenyt és az oktatás szabadságát. És ily szabadság mellett, mely a törvényben ugyan nem volt kimondva, de a valóságban fenállott, ezen egyetemek a legszebb virágzásnak indultak, különösen a párisi, 43 nemzetiségi collegiumával, melyekbe az egész világról összesereglettek a tanulók. Hasonlókép az orleansi egyetemet, mely 1305-ben ala- píttatott, 250 évi időközben több, mint 13.600 német tanuló látogatta, kik azért jöttek ide, hogy az általános és római jogot tanulmányozzák ; és 10 ily nemzetiség volt Orleansban. A forradalom ezen fényes alkotásokat és minden addig fenállott tanintézetet elpusztított és Franciaországot sivataggá tette.“ A baloldal néhány gúnyos megjegyzésére a nagynevű püspök a forradalom férfiainak nyilatkozataival felel és még egyszer ismétli : „A vallás és a szabadság teremtett mindent; a forradalom zsarnoksága és hitetlensége pedig lerombolt mindent.“ A mi eddig hajótörést szenvedett, azt az előterjesztett törvényjavaslatnak kell ismét jóvá tennie. Mindnyájoknak egyet kell érteniök a felsőbb oktatás fontosságát és azon szükségességet illetőleg, hogy azt Franciaországban a tökély legmagasabb fokára emeljék. Miután a szónok kimutatta a felsőbb oktatás fontosságát, rámutat Német- és Angolország, Belgium, Spanyol- és Olaszország számos egyetemeire és kérdi :
