Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
IV. Küzdelem az oktatásszabadságért
88 véte folytán a közoktatási tanácsban azok tekintélyét fenyegető veszélytől kell tartaniok ; mert megeshetik, hogy csekély számuknál fogva oly kérdésekben, melyekben nem engedhetnek, kisebbségben maradnának. De ámbár még a törvény védői is, köztük püspökök és oly férfiak, mint Montalembert, belátták e félelem alaposságát, mégis azt hitték, hogy az uj törvény által nyújtott előnyök a félelmet okozó hátrányokat felülmúlják. És valóban e törvény alapján hosszú és kemény küzdelem után az egyház számára Franciaországban, ha nem is teljes, de mindenesetre meglehetős oktatásszabadságot vívtak ki : az egyetem monopóliuma megdőlt és a katholikus szülőknek ismét lehetségessé vált gyermekeiknek katholikus nevelést adni. De a felsőbb oktatás mégis a vallástalan vagy inkább istentagadó állam kezében maradt ; teljes oktatásszabadságot még ezután kellett kivívni ; és csak újabb időben sikerült a francia püspöki karnak a felsőbb oktatást az állam békóiból kiszabadítani. Jaubert gróf volt az, a ki 1874. közepe táján egy erre vonatkozó törvényjavaslatot nyújtott be, mely azonban bizonyos körülmények miatt csak az év vége felé jöhetett tárgyalás alá. A vita dec. 3-án kezdődött, és a nagynevű Dupanloup püspök ékesszólásának és az oktatás mezején gyűjtött tapasztalatainak teljes hatalmával küzdött az előtelj esztett javaslat mellett. Az egyetem két tanára természetesen megkisérlette a még fenálló monopóliumot megvédeni és a jogtalan ügy teljes hevességével támadták meg a benyújtott javaslatot, mire Dupanloup püspök dec. 4- és 5-én föllépett fényes beszédeivel a felsőbb oktatás szabadsága mellett. Miután a nagynevű püspök az ellenfélnek a legnagyobb mérvben igazságtalan előítéletét, mintha az oktatás szabadságának barátai az egyik monopolium helyébe másikat akarnának behozni, visszautasította, azt kérdi : „ki hozta létre Franciaországban és Európában a felsőbb