Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
IV. Küzdelem az oktatásszabadságért
78 zeire akarják játszani, melynek elve minden uralkodó vallás tagadása, közöny a hit dolgában és minden vallásnak törvény előtti egyenlősége?“ Továbbá, ha valaki a régi egyetemek és a XIX. századbeli párisi egyetem között párhuzamot akarna vonni, arra azt mondja Montalembert, hogy már az egyes és többes szám is világosan mutatja, hogy azonosságról szó sem lehet és igen helyesen igy folytatja: „A régi egyetemek létezése épen nem zárta ki a nagyszámú collegiu- mok létezését, melyeket a városok alapítottak, és habár ezek bizonyos tekintetben függtek is az államtól, de az egyetemeknek sohasem voltak alávetve. Nem zárta ki továbbá a számtalan nevelő intézet létezését, melyeket a szerzetesrendek szabadon igazgattak.“ Ehhez járul még a régi egyetemek vallási tisztasága. „Voltak ugyan a régi egyetemeknek is hibáik, megvolt nálok is a féltékenység és bizonyos törekvés, hogy egymást fölülmúlják, a mi minden testületnél és emberi intézménynél megvan ; azonban a kath. vallás őszinte és élő hitétől sohasem tértek el. Szóval : a régi egyetemek katholi- kusok voltak, de monopóliumot nem űztek, a tietek pedig monopóliumot űz és nem katholikus. Ebben rejlik a nagy különbség.“ Végre ha az oktatás-monopolium védői azt állítják, hogy Belgiumban az oktatásszabadság folytán az oktatásügy hanyatlott : Montalembert bebizonyítja az ellenkezőt, t. i. hogy Belgiumban az oktatás-monopolium eltörlése folytán az iskolák és tanulók száma emelkedett. A ini pedig a tanulmányok hanyatlását minőségi tekintetben illeti, nézzen csak körül a párisi egyetem magában Franciaországban, „hol a jelölteknek , kik az egyetemen nyerték kiképeztetésöket, és az egyetem collegiumaiból kerültek ki, magán az egyetemen tartott szigorlatokon több mint fele elbukott és közönséges fordítás elkészítésére képtelennek nyilváníttatott.“ Ezután áttér a szónok annak bizonyítására , hogy
