Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

II. Az anyagelviség történelmének vázlata

24 bölcselet maradványa, másrészt pedig azon egyoldalú­ságnak növendéke, melybe több természettudós tervé- szettudományi vizsgálódásai közben beletévedt. 18. Igen messzire mennénk, ha ezen modern német materialismus minden képviselőjével itt megismerkedni akarnánk. Azért megelégszünk, ha azok legfőbbjeit névszerint felemlítjük annyival is inkább, mivel vezér­elveik és alaptanaik úgyis majd mindenben meg­egyeznek. a) Legelőször is Vogt^Károlylyal, az anyagelviség „Commis voyageur“-jével találkozunk!" “Ez minden mim­ikáiban (Briefe, 1845—47; Bilder aus dem Thierleben, 1851 ; Vorlesungen über den Menschen, seine Stellung in der Schöpfung und der Geschichte der Erde, 1854.), különösen pedig: „Köhlerglaube und Wissenschaft“ című, Vagner természettudós ellen intézett értekezésé­ben az anyagelvi álláspontot védelmezi, még pedig a lehető legnyersebb alakban. Tanítása szerint az ember eredetileg az állatországból fejlődött ki az által, hogy az ősvilági majomfajból két különböző alak fejlődött ki, t. i. az újvilági majom-faj és az ember-nem. A gon­dolatot Cabanissal ő is az agy kiválasztásának mondja, és azt az epének a májból, és a hugynak a vesékből való kiválasztásával egyenlőnek állítja. Felolvasásai által, melyeket hírnevének zenithjén Németország nagyobb városaiban tartott, anyagelviségét a „művelt“ német közönség előtt népszerűvé tette s általuk egyszersmind nem kis összeg pénzt szerzett magának. b) Vogthoz sorakozik Moleschott Jakab, ki szin­tén az anyagelviség legnyersebb'TonűSJáÍíöZ tartozónak vallja magát, s azt, különösen „Kreislauf des Lebens“ 1852. cimü művében igyekszik kifejteni és népszerűsí­teni. Szerinte minden a világon állandó körforgásban van, a mennyiben az anyag benmaradó erejéhez képest, minden létező dolog az anyagból fejlődik ki, s azután a rothadás folyamata által ismét minden anyaggá bomlik

Next

/
Oldalképek
Tartalom