Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
II. Az anyagelviség történelmének vázlata
24 bölcselet maradványa, másrészt pedig azon egyoldalúságnak növendéke, melybe több természettudós tervé- szettudományi vizsgálódásai közben beletévedt. 18. Igen messzire mennénk, ha ezen modern német materialismus minden képviselőjével itt megismerkedni akarnánk. Azért megelégszünk, ha azok legfőbbjeit névszerint felemlítjük annyival is inkább, mivel vezérelveik és alaptanaik úgyis majd mindenben megegyeznek. a) Legelőször is Vogt^Károlylyal, az anyagelviség „Commis voyageur“-jével találkozunk!" “Ez minden mimikáiban (Briefe, 1845—47; Bilder aus dem Thierleben, 1851 ; Vorlesungen über den Menschen, seine Stellung in der Schöpfung und der Geschichte der Erde, 1854.), különösen pedig: „Köhlerglaube und Wissenschaft“ című, Vagner természettudós ellen intézett értekezésében az anyagelvi álláspontot védelmezi, még pedig a lehető legnyersebb alakban. Tanítása szerint az ember eredetileg az állatországból fejlődött ki az által, hogy az ősvilági majomfajból két különböző alak fejlődött ki, t. i. az újvilági majom-faj és az ember-nem. A gondolatot Cabanissal ő is az agy kiválasztásának mondja, és azt az epének a májból, és a hugynak a vesékből való kiválasztásával egyenlőnek állítja. Felolvasásai által, melyeket hírnevének zenithjén Németország nagyobb városaiban tartott, anyagelviségét a „művelt“ német közönség előtt népszerűvé tette s általuk egyszersmind nem kis összeg pénzt szerzett magának. b) Vogthoz sorakozik Moleschott Jakab, ki szintén az anyagelviség legnyersebb'TonűSJáÍíöZ tartozónak vallja magát, s azt, különösen „Kreislauf des Lebens“ 1852. cimü művében igyekszik kifejteni és népszerűsíteni. Szerinte minden a világon állandó körforgásban van, a mennyiben az anyag benmaradó erejéhez képest, minden létező dolog az anyagból fejlődik ki, s azután a rothadás folyamata által ismét minden anyaggá bomlik
