Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

XII. Az anyagelvi államtudomány

134 2. Az államabsolutismus egyike vala azon nagy tévedéseknek, melyekbe az ó-pogány társadalom a val­lás-erkölcsi fogalmak zavarának következtében sülyedt. Legalább az ó-kor kulturnépeinél emez államabsolutis­mus erős alapon állott ; ők a politikai szabadság fogal­mát a személyes despútísmussal ellentétben gon­dolták ; ők az állam ellenében szabadságot vagy nem ismertek, vagy azt nagyon is szűk korlátok közé szorí­tották. Az embernek csak egy jelentősége volt, a meny­nyiben az állam polgára volt, s azt szolgálta. A keresz­ténység az állam ezen absolutistikus felfogását meg­szüntette, és azt, mint oly intézményt fogta fel, melyet Isten az emberiség jólétére rendelt. S ezzel az államtör­vénynek feltétlen jogosultsága megtagadtatott, s eléje a természetes és természetfölötti erkölcsi rendben kifeje­zett isteni törvény rendeltetett szabályul, a melyhez alkalmazkodnia kell. Az államabsolutismus elvben megsemisíttetett. 3. A mint azonban az újabb időben a tizenhatodik század nagy forradalma után, a szellemek a keresztény­ségtől elfordultak, s a keresztény szellem helyébe az észelvüség és istentagadás lépett, arra törekedtek, hogy az államot is újra istentagadóvá alakítsák, minek követ­kezménye egy új, és a réginél durvább és kizáróbb állam­absolutismus lett. Már a tizenhetedik és tizennyolcadik szá­zad természeti állapot alkotói is ezen istentagadó állam- absolutismushoz számíták magukat. Hobbes, Spinoza, Rousseau, a „Système de la nature“, mind egyetértet­tek abban, hogy az állam korlátlannak tekintessék. Sze- rintök az emberek egy eredeti társadalom nélkül való állapotból lépnek ki. és kölcsönös megegyezés (társadalmi szerződés) által alapitják a társadalmat s ezen társa­dalom az állam. Az állammal és az állam által kelet­kezik minden jog és erkölcs ; ő az, mely törvényei által azokat alkotja. A nép közakarata a törvényadó elv, s ez egészen korlátlan, mely igazságtalanságot senkin

Next

/
Oldalképek
Tartalom