Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

VIII. Az anyagelviség tana az ember eredetéről

95

kiváló bizonyítékaiul azután az emberi testen található úgynevezett „kezdetleges“ (rudimentär) képződések szolgálnának. Kezdetleges szerveknek ugyanis Darvin azokat nevezi, melyek fejlődésükben elnyomva, vagy elsatnyulva tűnnek fel. Ilyenek pl. a felső homlokbőr izmai, mert az emberek ma már közönségesen nem képesek ezek segélyével a felső homlokbőrt mozgatni; továbbá a fülizmok, mert az ember ma már füleit, valamint [ezekkel együtt az egész fülkagylót sem mozgathatja ; azután a szempilla, a mennyiben ez az embernél inkább csak „félhold alakú redő “-bői áll ; a testen elszórt szőrök, — az előbbi szőröltözéknek maradványai, és az os coccyx, az előbbi farknak töredékes durványa stb.

e) Ezen kezdetleges szervek keletkezését Darvin akként magyarázza, hogy az embernek egy korábbi (állati) előde, a kérdéses szerveket még teljesen kifejlett állapotukban birta; hogy azonban később, a megváltozott életviszonyok közt, ezek tökélyükből lassankint sokat vesztettek, mig végre annyira elsatnyultak, hogy ma már csak töredékes durványaik vannak meg. Minthogy pedig ezen kezdetleges szervek csak úgy érthetők át és magyarázhatók meg, ha tekintetbe] veszszük azon tökéletes kifejlődést, melyet azok az alsóbbrendű állatoknál még most is föltüntetnek ; azért ez egyszersmind azt is bizonyítja, hogy ezek csak az emberben lettek kezdetlegesekké a természetes kiválasztás által, mint a mely épen arról gondoskodott, hogy azon szervek, melyek az emberre nézve szükségtelenek voltak, lassankint elsatnyuljanak, hogy igy azon más szervek, melyek rá nézve szükségesebbek voltak, annál jobban és tökéletesebben kifejlődhessenek. És az által, hogy ezt bizonyítják, bizonyítják közvetve ama másik tételt is, hogy az ember természetes kiválasztás útján, egy másik állatfajtól, legközelebb a majomtól származott.

3. Sajátságos jellegét képezi az a modern „tudó-