Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
VI. A négy első nap, a csillagászat és a földképződéstan
56 méletet alapított és tudományos bizonyítékokkal támogatott, mely noha csak vélet (hypothesis), mégis a bolygórendszerben létező viszonyok kifejezésének tekintendő, és azért újabb időben a csillagászok által általán el is van fogadva. Mi ez elméletnek, mint olyannak, mely a mai tudománynak naprendszerünk keletkezése felőli, és a természet törvényein alapuló nézetét tartalmazza, szintén különös értéket tulajdoníthatunk. Ezen elmélet szerint naprendszerünk egy roppant nagy planetaris köd- vagy gőztömegből fejlődött. Ezen ködtömeg ugyanis, a pa- rányok vonzása által először egy iszonyú nagy gömbbé alakult és sürüdött, mi mellett a természet mostani törvényei szerint szükségkép melegség- és fénynek kellett kifejlődnie ; azután pedig önmaga körül forgó mozgásba jött. Hogy ki által keletkezett ezen melegséggel egybekötött vonzerő a holt tömegben, s ki hozta mozgásba, azt a természettudomány nem tudja, mivel ez látkörén kivül esik. Folytonos és mindig gyorsabb forgás következtében ezen gömb meglapult, mely jelenség földünknek a sarkok felőli behorpadását is megerősíti, és ez által az egyenlítő irányában a tömegek nagyobb össze- tömörülése létesült. Ezen egyenlítő körüli tömegeknek nagyobb rőpereje által azután egyes részek (gyűrűk) elváltak, melyek szétpattanván újból gömbalakba húzódtak össze, és a bennök folytonosan uralgó forgási erő, valamint a központi test vonzása (vagyis a központfutó, és a központhozi erő) által, e körül tovább keringtek, és képezték a bolygókat. Hasonlókép képezték a bolygóktól elszakadt részek a holdakat, melyek közül a gyürüalakuak, mint azok Jupiternél még jelenleg is találhatók, Laplace szerint az elválás legrégibb alakjaként tekintendők. A legtávolabb eső bolygók legelőbb keletkeztek és ennélfogva legkisebb sűrűséggel is birnak, minthogy ezek még a központi test ritkább tömegéből váltak ki annak korábbi, kevésbbé sűrű
