Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
VI. A négy első nap, a csillagászat és a földképződéstan
/ állapotában; a naphoz legközelebb esők pedig legutoljára fejlődtek, s épen azért ezek tömege sűrűbb is. Ez röviden Laplace elmélete. És a szentirás ezt örömest elfogadja. A szentirás ugyanis azt mondja, hogy Isten először a chaost, a mi itt a planetaris ködtömeg, teremté. Azután pedig, miután előbb az isteni szellem befolyása a holt tömeget megtermékenyítő és a tömegben (világtojás) a világosság vagy östűz keletkezett, a világosságnak a sötétségtől való elválasztása, vagyis a világos és sötét égitestek elkülönítése történt meg, mi által a nap és éj, vagyis ezeknek egymáskörül és saját tengelyük körül való forgása jött létre. Az első nap munkája tehát, a Laplace szerinti naprendszer fejlődésének azon első fokát tüntetné fel, mely a planetaris tömeg (világtojás) összégömbölyítését, és ebben a meleg és világító erő keletkezését, minden égitestnek a központi testtől való teljes elválásáig foglalja magában. A mi a következő fejlődési fokozatot, t. i. a már elkülönített égitestek egyedi, jelen szilárd állapotukig való kifejlődését illeti, mi e tekintetben, a tudományos észleléseket illetőleg is, egyedül földünkre vagyunk utalva, minthogy a többi égitestek, ezen egyedi .továbbfejlődésük megfigyelésére nézve tőlünk igen távol esnek. De a földképződéstan (geogonia) is csak gyám- fásokkal szolgálhat, melyek a 'földkéreg általunk közelebb ismert mivoltán alapulnak. Minthogy pedig ez részint vulkanikus, (hő által) részint neptunikus (viz által eszközölt) alakulásokból áll, azért, miután előbb so- káig a Vulkanismus és neptunismus küzdöttek volna az egyeduralomért, lassanként a középnézet jutott érvényre, mely szerint tűz és viz együtt működtek közre a földkénzödésénél, és hogy a fold első állapotában forró, híg tömeg volt, melyet egy gázlégkör vett körül, mely mint felhő csakhamar vízgőzzel telt meg. Miután pedig kigőzölgések és hideg lecsapódások által a benső — 57 —
