Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
I. A chaos vagy ősanyag kezdetleges teremtése
— 20 — Ezen egyetemes hagyományhoz képest, mint Diodorus bizonyítja, a régiek véleménye is az volt, „hogy eredetileg minden dolog egy egységes egészet képezett, és hogy az ég- és földnek csak egy alakja volt, mely azután több részre szakadván, belőle a kosmos különböző részei, a föld és a nap képződtek.“ *) A chaos volt tehát ősállapota nemcsak a földnek, hanem az egész világrendszernek. De vájjon milyen minőségű volt e chaos ? A héber thohu vabohu hang- egyennel van használva, és annyit tesz mint: „puszta és üres,“ vagy: „alaktalan és tarthatatlan;“ alak- és szilárdság nélkül való tömeget jelent tehát. Ezenkivül az mondatik még : „És sötétség vala a mélység színén,“ és végre a tömeg a „viz“-zel, mint folyékony elemmel hasonlittatik össze. Ezek szerint tehát a chaos, körülbelül valami világosság-, tartósság- és szilárdság nélkül való felhő- vagy ködszerű folyé- konv tömeg volt (anopwoç vit] „alaktalan tömegé mint a bölcseség könyve mondja). Ezen alaktalan, minden összetartás és erő nélküli tiszta anyag tehát csak a szükséges nyersanyagot szolgáltatta a világegyetem épületének, és ezen anyag teremtése csak mintegy bevezetése, alapletétetele volt azon nagy műnek, melyet az Örökkévaló fölépíteni akart ; ez csak az anyag, az épületkövek voltak, melyekből a makrokosmosnak alkottatnia kellett, de nem maga az épület. A tulaj donké- peni építés csak a világosságnak és hőnek, mint minden mozgás és élet tulajdonképeni indokának vagy kezdetének, és mint az egész teremtés alapjának alkotásával kezdődik. Miért is a csak anyagilag létező ősvilágnak e chaotikus korszaka még helyesen nem szá- mítható a teremtés napi műveihez, ügy hogy a teremtés első napja csak a világosság teremtésével veszi kezde- tét. A pogány kosmogoniákban is a chaos a teremtés x) V. ö. Diodor, bibi. I. 6.
