Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
XIV. Befejezés
139 világot. Először vala a chaos (ősanyag) vagy ősviz, egy alaktalan és benső összefüggés nélkül való holt anyag (körülbelül a koszmikus köd egy neme), melyet Isten, hogy az általa alakítandó világnak alapjául és anyagául szolgáljon, mindenekelőtt teremtett. És hogy ezen holt anyagot alakítsa, annak erőt és mozgást kölcsönözzön, egyszersmind az Úr lelke is egyidejűleg termékenyítő- leg lebegett felette ; igy jött azután létre benne az első alakító erő : a melegség és világosság ; és ezzel megkezdődött a mindenség alapjának megvetése, az alap építése, kezdődött a világ első reggele, az első nap. Minthogy most ez őserő következtében a tömeg mozgásba jött, forgott, alakult és tagosult, napok- és bolygókká való szétválása folytán a világosság és sötétség, a hideg és meleg egymástól való elkülönülése jött létre; mivel pedig az így elvált tömegek forgásukat saját tengelyük és egymás körül is folytatták, létre jött a világosság és sötétség közti váltakozás t. i. a nap és az éj. A világtestek emez elválása egymástól és forgásuk kezdete volt az első nap müve, úgy hogy ennék végén, az egésznek egyes, önmaguk és egymás körül forgó tömegekbe (de még egyáltalán nem tömör, hanem híg állapotú) való szétválása történt meg, és ezzel egyszersmind az egész világegyetem első alapja le volt téve. Ezzel kezdődött a második nap műve. Ebben az égitestek további egyedi kiképzést, a föld pedig (természetesen párhuzamos tovaképzésben a többi világtestekkel) az által, hogy a nehezebb és könnyebb testek egymástól elválva, míg amazok a központ felé törekedtek, ezek mint gáznemű részek a magasba szálltak, légkörét nyerte ; mivel pedig a légkör a föld kigőzölgését közvetíté, kezdetét vette ezzel a vizeknek a vizektől való elválása, vagyis a felhő-képződés, mely innét a föld további kihűlését és a folyékony részeknek a szilárd részektől való lassankénti elválását eszközlé. Ez
