Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
XIV. Befejezés
140 volt a második nap müve ; a föld teljes kiképzésének előfoka és föltétele. A harmadik napon kezdtek a vizek tengerekké összegyűlni és ekkép előtűnt a szárazföld is, a mivel a földképzés (természetesen megint párhuzamban a többi égitestekkel) szilárd és folyékony alap elemeiben be lön fejezve. Isten parancsára ezután az újonnan keletkezett szárazföldet zöld szőnyeg födte be ; a növényképzés kezdetét vette, és lassankint oly buján tenyészett, hogy belőle azon dús anthracit és kőszéntárnák keletkeztek, melyek szükségleteinket mérhetetlen hosszú időkre képesek biztosítani. A harmadik nap művével a föld, valamint a világ- egyetem többi tagjai is, mint az egész rendszernek egyes alkotó részei, elérték teljes kiképeztetésüket úgy, hogy ezzel a szervetlen alkotás összes elemei bevégezve, szilárd alakot nyertek ; és csak most, miután így az egész rendszernek minden egyes része elérte teljes bevégzett- ségét, léphetett az egész rendszer egymással kölcsönös egyensúlyba és kezdhette meg jelenlegi rendszeres mozgását. A nap és hold csak most, miután a sötét és világító testek egymástól teljesen elválasztattak, kezdhették meg rendeltetésük teljesítését, hogy a földet megvilágítsák ; és hasonlóképen csak most, miután már az egész rendszer egyensúlyba és állandó mozgásba lépett, felelhettek meg második és abbeli rendeltetésüknek is, hogy mint a világóra mutatói az idő menetét szabályozzák. Ezen kölcsönös egyensúlyozással, valamint a „nap, hold és a csillagoknak az égen való elhelyezésével,“ — a mi a negyedik nap műve volt, — a világ- egyetem jelenlegi gépezetének összeállítása be lön fejezve, és a világóra elkezdé rendszeres járását. Az anyagi világ, a talaj, a jövendő teremtmények különösen pedig az ember lakhelye igy készen volt. „És látá Isten, hogy jó.“ Nem a véletlen, nem a vakon és terv nélkül mű-
